Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Áldozó István: Rómer Flóris a meteorológia szolgálatában
1 _ ARRABONA 2013. 51. TANULMÁNYOK rőben lévő vízoszlop magasságát nem milliméterben, hanem párizsi vonalban adták meg. Az egy négyszöglábra leesett 1 párizsi vonal mennyiségű csapadék amúgy a mai mértékegységekre átszámítva 2,256 mm-nek felel meg.7 A gyűjtőedényt a XIX. században még reggel 6 órakor kellett kiüríteni, a XX. század elején azonban már elterjedt az a gyakorlat, hogy a csapadék mérését 7 órakor végezték. Az addig lehulló eső-, vagy hó mennyiséget természetesen az előző naphoz kellett beírni.8 A felhőzet mennyiségét napjainkban oktában állapítjuk meg, a teljesen borult égboltot 8-as, a derültet pedig 0-s számmal jelöljük. (Domonkos 1997,42.) Rómer Flóris viszont az összfelhőzet becslése során még tízes skálát használt. A mai meteorológusoktól elvárják, hogy a felhőzet fajtáját is jelöljék (gomolyfelhő, rétegfelhő, függőleges felépítésű felhő), az 1850-es években azonban ettől eltekintettek. A felhőzet vonulási irányának bejegyzésével viszont manapság nem találkozunk.9 A modern meteorológia hektopascalban, ritkább esetben higanymilliméterben méri az állomás fölött található légoszlop súlyát, vagyis a légnyomást. (Domonkos 1997, 33.) A XIX. század közepén a légnyomás értékét is párizsi vonalra adták meg.10 A szél erősségét a mai meteorológusok a tizenkettes fokozatú Beaufort-skálán határozzák meg, Rómer Flóris viszont még tízes skálán osztályozta a légáramlást. A szél irányát természetesen akkoriban is meg kellett adni. A tanulmány terjedelmi korlátái miatt a bonyolultabb időjárási elemek (páranyomás, nedves és száraz hőmérséklet) ismertetéséről eltekintek, csak a közvélemény által ismert és kisebb állomásokon is mérhető adatok leírására és a látványos meteorológiai jelenségek részletezésére vállalkozom. Rómer Flóris észlelései Rómer Flóris először 1858 májusának időjárásáról készített elemzést Győr vármegye akkori legjelentősebb lapjában. A korábbi időszakban elsősorban a gazdászok megfigyelését közölték a sajtóban, ezek az észlelések azonban numerikus adatokat nem tartalmaznak, így az utókor számára kevesebb információval bírnak. A jelenségek és az érdekes események nyomon követésére azonban ezek a leírások is alkalmasak. Az elmúlt évszázadok klímájával foglalkozó kutatók szerencsére nincsenek teljesen kilátástalan helyzetben, hiszen egyes helyeken, főképp rendházakban és plébániákon készítettek feljegyzéseket a légköri események alakulásáról. Ezekre az adatokra támaszkodva készítette el Réthly Antal az időjárási eseményekről és elemi csapásokról írt könyvét. Az 1858-as esztendőben a természettudósok és a gazdák véleménye szerint gyönyörű tavaszi időnek örvendhettek a Kisalföldön. A korábbi évek aszályos időjárása, valamint a hideg és száraz tél után végre megfelelő mennyiségű eső áztatta a földeket.11 Pontos eredményekről azonban még nem számoltak be. Rómer Flóris volt az első győri polgár, aki nemcsak magának végzett méréseket, hanem a nyilvánosságot is tájékoztatta az időjárási eseményekről. Bencés tudósunk a Győrben és Pannonhalmán végzett „észleletek” puszta közlésén túl 52
