Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Varga József: "Arany papnak - fakehely"
ARRABONA 2013. 51. TANULMÁNYOK 4. kép A főgimnázium tantestülete 1865-ben. Römer igazgató mögött, balra áll Corzan Avendano Gábor, Römer jobbján ül Riedl Szende. (Benkő 1959) Természetesen nem maradt sokáig ilyen helyzetben a főgimnázium. Römer ugyanis nem bízta a véletlenre, hogy meddig kelljen az áldatlan helyzetben maradniuk, nem tárta szét a kezét tehetetlenül, hanem szervezkedett és intézkedett. S amikor 1865-ben Ferenc József a fővárosba érkezett, Rómer az „iskola küldöttsége élén” felkereste őt, és átadta kérvényét „az iskolához méltó épület emelése tárgyában”. Az eredmény nem is sokáig váratott magára! (3. kép) A megfelelő épület kialakítása mellett sokat dolgozott a főgimnázium felszereltségének javításán is. Ő maga a természetrajz tárgyat tanította három osztályban. Ehhez saját, gazdag gyűjteményét, elsősorban herbáriuma anyagát használta szemléltetésként, amelyet később az intézménynek ajándékozott. Rómer azonban nem csak a tárgyi feltételeket javította szervezőkészségének kamatoztatásával, hanem szellemiségével és saját példájával is igazi alkotó és kutató pedagógiai műhelyt, elismert színvonalon nevelő és oktató intézményt kívánt kialakítani. A feladat nehézségének megítéléséhez tudnunk kell, hogy Rómer ideérkezése előtt a Helytartó Tanács mint „vegyes” gimnáziumot határozta meg az intézményt, vagyis olyan gimnáziumként, amelyben „a fő tannyelv a német, a magyart [...] pedig csak kisegítő tannyelvül használják”.14 Mivel pedig a gimnázium testületé Rómer vezetésével igyekezett kifejezésre juttatni, hogy a diákok nagyobbik része jobban beszél magyarul, mint németül, a Helytartó Tanács úgy módosította rendeletét, hogy németül csak a német nyelvet, a természetrajzot, a természettant és a matematikát kell tanítani, de e tárgyakat is a 326
