Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Debreczeni-Droppán Béla: Rómer Flóris emlékére készült szobrok és emléktáblák
DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA RÖMER FLÓRIS EMLÉKÉRE KÉSZÜLT SZOBROK ÉS EMLÉKTÁBLÁK 5. kép A Régészek emléke a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében (Dabasi András felvétele) 6. kép Damkó József: Römer Flóris, 1916 (Antal Marianna felvétele) lője azonban nemcsak Rómer előtt tisztelgett a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében (a múzeumépület északkeleti sarkának közelében) elhelyezett emlékművel, hanem két másik jeles archeológus, Pulszky Ferenc és Hampel József előtt is, hiszen Damkó József (1872-1955) szobrászművész haraszti mészkőből, a régi római sírkövek (sztélék) mintájára faragott alkotásán mindhárom személy dombormű-mellképe szerepel.15 (5- 6. kép) A „Régészek emlékének” nevezett alkotás építészeti részét Hűld Dezső (1870- 1946) építész, műegyetemi tanár tervezte, a szobrászati munkákat végezte — mint már említettük—Damkó szobrászművész, aki többszörösen is kötődött megbízójához, Fraknóihoz, hiszen például az ő általa alapított ösztöndíjjal jutott ki Rómába (1904), ahol aztán ugyancsak Fraknói ösztönzésére és megrendelésére készítette el a római Lateráni bazilikában II. Szilveszter pápa síremlékére a Szent Korona átadását ábrázoló domborművet (avatása: 1910). Később, 1929-ben pártfogója síremlékét is ő faragta. A Rómemek is emléket állító sztélét 1916 júniusában állították fel a Múzeumkertben és a Budapesti Hírlap június 30-i száma szerint ekkor már csak a tábla szövegének bevésése volt hátra. A tudósítás így fejeződik be: „Az emlékművet ma még állványok hálózata borítja, de néhány nap múlván befejeződnek a munkák, az állványokat leszerelik, a munkások által összetaposott környékét ismét gyepesítik és a szobrot minden ünnepség nélkül átadják a közszemlének.”16 A sztélére a következő szöveget vésték: 295
