Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Debreczeni-Droppán Béla: Rómer Flóris emlékére készült szobrok és emléktáblák
DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA RÖMER FLÓRIS EMLÉKÉRE KÉSZÜLT SZOBROK ÉS EMLÉKTÁBLÁK okokból. Nem találtunk konkrét adatot arra sem, hogy miért kellett ennyi évet várni Rómer szobrának felállítására? Nyilván ismételten csak arra gondolhatunk, hogy még mindig hiányzott a szükséges összegből valamennyi. Az utolsó lökést az archeológusok kezdeményezésének megvalósulásához végül az adta, hogy 1865 után a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók újra Pozsonyban tartották vándorgyűlésüket. Ebből az alkalomból gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatási miniszter is Pozsonyba látogatott, akinek segítségével sikerült a fölállítás költségeit is fedezni.11 Tehát az 1895-ben kezdeményezett szoborállításra 12 évvel később végre sor kerülhetett. Forster Gyula, a kezdeményező Országos Régészeti és Embertani Társulat nevében (mint annak másodelnöke) 1907. augusztus 14-én adta át jelképesen a szobrot a városnak. Az átadás-átvétel minden ceremónia nélkül történt meg,12 az ünnepélyes avatásra tulajdonképpen ezután majd két héttel, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlésének megnyitó napján, augusztus 25-én került sor. A megnyitó ünnepséget követően a jelenlévők a prímási palotából Apponyi kultuszminiszter vezetésével a Rómer szobor elé vonultak, ahol Chyzer Kornél (1836— 1909) miniszteri osztálytanácsos, akadémikus mondott ünnepi beszédet. Többek között ezekkel a szavakkal méltatta Romért: „Szolgálta a hazát fegyverrel és tollal, az egyházat egész leikével, a tudományt örökös kutatással s az emberiséget egész szivével. A kötelességnek ily hű teljesítése megszerezete (sic!) neki már életében is az elismerést úgy felülről, mint polgártársai részéről.” Chyzer természetesen külön hangsúlyozta Rómer pozsonyi kötődését. Beszéde után elhelyezte a vándorgyűlés babérkoszorúját a szobor talpazatánál, melynek szalagját ma is őrzi a Pozsonyi Városi Múzeum (Múzeum mesta Bratislavy). A vándorgyűlés képviselője után Krenner József (1839-1920) osztályigazgató a Magyar Nemzeti Múzeum nevében koszorúzott.13 (2. kép) A pozsonyi belváros szívében elhelyezett szobor szerencsésen túlélte Trianont, az impériumváltást, minden bizonnyal azért, mert azt a város minden nemzetisége magáénak érezte. Az emlékmű felállításának ötvenedik évfordulóján A Hét című 2. kép A pozsonyi Rómer szobor 1907-ben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlése és a Magyar Nemzeti Múzeum koszorújával (Mindszenty Béla felvétele) 293
