Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)

Prohászka Péter: Rómer Flóris és Brigetio emlékeinek kutatása

PROHÁSZKA PÉTER

RÖMER FLÓRIS ÉS BRIGETIO EMLÉKEINEK KUTATÁSA

már szerencsére támogatásra talált mind a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójánál, mind pedig a Műemlékek Ideiglenes Bizottságánál. A kiváló rajztudással bíró mérnök, Kosztka Károly és fia, ifj. Kosztka Károly az ezt követő esztendőkben rendszeresen, nagy alapossággal és rajzokkal kísérve számoltak be az Ószőnyben és környékén előkerült régészeti leletekről.35 Sőt a Nemzeti Múzeum anyagi támogatásának köszönhetően az előkerült leletek egy részét sikeresen vásárolták meg a múzeum számára. Rómer Kosztka Károly jelentései alapján számos ószőnyi feliratos emléket közölt az Archaeologiai Közleményekben megjelent kiadatlan római feliratok között. (Rómer 1875, 33., 50., 52., 54-55.)

Rómer Flóris ugyan Komáromban vagy Szőnyben nem tudott egy egyesületet életre hívni Brigetio római emlékeinek megóvására, mivel ekkor még hiányoztak azok a helyi, tetterős férfiak, akik egyesületbe tömörülve gyűjtötték és mentették volna a római kor emlékeit. Sikerült azonban elérnie, hogy legalább egy hozzáértő férfiú kísérje figyelemmel az előkerült emlékeket és vállalkozzon azok dokumentálására, megmentésére az 1870-es évek derekán. E vállalkozás is csupán addig működött, amíg Rómer Budapesten tartózkodott és gondoskodott arról, hogy Kosztka a megfelelő anyagi és erkölcsi támogatásban részesüljön. Nagyváradra távoztával e kezdeményezése is lassan feledésbe merült, és Kosztka Komáromból történt távozását követően jó egy évtizedet kellett várni arra, hogy az újonnan alakuló komáromi régészeti egylet figyelemmel kísérje és mentse Brigetio emlékeit.

JEGYZETEK

1 Rómer életrajzában az egyes korszakok és lelőhelyek kutatásáról: Hampel 1891; Banner 1958; Bardoly 1988; Papp 2006, 74-77. vő. Számadó 1997,151. Brigetio régészeti „felfedezéséről” Hampel a következőket írta (Hampel 1891, 32. (432.)): „A római limes hosszában létező számos erődített helyet födözött fői, számos belföldi útmaradványt constatált, és a legfontosabb két pannoniai város Bregetio és Aquincum helyrajzára az ő kutatásai és ásatásai vetették meg az alapot.”

2 Brigetio kutatástörténetéhez: Paulovics 1941, 118-125.; Barkóczi 1946, 67-68.; Barkóczi 1951, 5- 10.; Számadó 1997.

3 Az úti jegyzőkönyvekről részletesen: Tombor 1954. A jegyzőkönyvek mutatója: Bolla 1980.

4 Malek egyik leveléből az adatokat kiadta: Rómer 1861a, 92.

5 Lásd: Prohászka s. a.

6 A cikk valószínűleg a VII. és X. úti jegyzőkönyveiben található feljegyzéseken alapult: Forster Gyula Örökségvédelmi Központ Tudományos Irattár (Budapest) (a továbbiakban: Forster Központ) VII. úti jegyzőkönyv: 28-32. ésX. úti jegyzőkönyv: 57-58., 132-135.

7 Valószínű, hogy a Bakony megírásánál a 4. úti jegyzőkönyvében tett feljegyzéseit is felhasználta Komárom közép- és kora újkori emlékeivel kapcsolatban: (a továbbiakban Forster Központ) 4. úti jegyzőkönyv. Itt szerepelnek például az ifj. Fülöp Mihály szőlője végén, a Dunaparton talált téglabélyegek: 103-106.

8 Lásd még: Forster Központ X. úti jegyzőkönyv: 132-135.

9 CIL III 4337; RIU 2., 488.

10 Malek német nyelvű eredeti levele Rómer hagyatékában található: Forster Központ, Rómer hagyaték 560/35.

11 Malek Rómerhez írt levele elhelyezésével kapcsolatban: Forster Központ, Rómer hagyaték 560/36.

12 Rómer 1860, 30. vö. RIU 2., 569.

13 Rómer 1860, 30. vö. RIU 2., 443 és 388.

14 Rómer 1860, 31. vö. RIU 2., 526.

189