Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)

Prohászka Péter: Rómer Flóris és Brigetio emlékeinek kutatása

PROHÁSZKA PÉTER RÖMER FLÓRIS ÉS BRIGETIO EMLÉKEINEK KUTATÁSA már szerencsére támogatásra talált mind a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójánál, mind pedig a Műemlékek Ideiglenes Bizottságánál. A kiváló rajztudással bíró mér­nök, Kosztka Károly és fia, ifj. Kosztka Károly az ezt követő esztendőkben rendsze­resen, nagy alapossággal és rajzokkal kísérve számoltak be az Ószőnyben és környékén előkerült régészeti leletekről.35 Sőt a Nemzeti Múzeum anyagi támoga­tásának köszönhetően az előkerült leletek egy részét sikeresen vásárolták meg a múzeum számára. Rómer Kosztka Károly jelentései alapján számos ószőnyi felira­tos emléket közölt az Archaeologiai Közleményekben megjelent kiadatlan római fel­iratok között. (Rómer 1875, 33., 50., 52., 54-55.) Rómer Flóris ugyan Komáromban vagy Szőnyben nem tudott egy egyesületet életre hívni Brigetio római emlékeinek megóvására, mivel ekkor még hiányoztak azok a helyi, tetterős férfiak, akik egyesületbe tömörülve gyűjtötték és mentették volna a római kor emlékeit. Sikerült azonban elérnie, hogy legalább egy hozzáértő férfiú kísérje figyelemmel az előkerült emlékeket és vállalkozzon azok dokumen­tálására, megmentésére az 1870-es évek derekán. E vállalkozás is csupán addig működött, amíg Rómer Budapesten tartózkodott és gondoskodott arról, hogy Kosztka a megfelelő anyagi és erkölcsi támogatásban részesüljön. Nagyváradra tá­­voztával e kezdeményezése is lassan feledésbe merült, és Kosztka Komáromból tör­tént távozását követően jó egy évtizedet kellett várni arra, hogy az újonnan alakuló komáromi régészeti egylet figyelemmel kísérje és mentse Brigetio emlékeit. JEGYZETEK 1 Rómer életrajzában az egyes korszakok és lelőhelyek kutatásáról: Hampel 1891; Banner 1958; Bar­­doly 1988; Papp 2006, 74-77. vő. Számadó 1997,151. Brigetio régészeti „felfedezéséről” Hampel a következőket írta (Hampel 1891, 32. (432.)): „A római limes hosszában létező számos erődített he­lyet födözött fői, számos belföldi útmaradványt constatált, és a legfontosabb két pannoniai város Bre­­getio és Aquincum helyrajzára az ő kutatásai és ásatásai vetették meg az alapot.” 2 Brigetio kutatástörténetéhez: Paulovics 1941, 118-125.; Barkóczi 1946, 67-68.; Barkóczi 1951, 5- 10.; Számadó 1997. 3 Az úti jegyzőkönyvekről részletesen: Tombor 1954. A jegyzőkönyvek mutatója: Bolla 1980. 4 Malek egyik leveléből az adatokat kiadta: Rómer 1861a, 92. 5 Lásd: Prohászka s. a. 6 A cikk valószínűleg a VII. és X. úti jegyzőkönyveiben található feljegyzéseken alapult: Forster Gyula Örökségvédelmi Központ Tudományos Irattár (Budapest) (a továbbiakban: Forster Központ) VII. úti jegyzőkönyv: 28-32. ésX. úti jegyzőkönyv: 57-58., 132-135. 7 Valószínű, hogy a Bakony megírásánál a 4. úti jegyzőkönyvében tett feljegyzéseit is felhasználta Ko­márom közép- és kora újkori emlékeivel kapcsolatban: (a továbbiakban Forster Központ) 4. úti jegy­zőkönyv. Itt szerepelnek például az ifj. Fülöp Mihály szőlője végén, a Dunaparton talált téglabélyegek: 103-106. 8 Lásd még: Forster Központ X. úti jegyzőkönyv: 132-135. 9 CIL III 4337; RIU 2., 488. 10 Malek német nyelvű eredeti levele Rómer hagyatékában található: Forster Központ, Rómer hagyaték 560/35. 11 Malek Rómerhez írt levele elhelyezésével kapcsolatban: Forster Központ, Rómer hagyaték 560/36. 12 Rómer 1860, 30. vö. RIU 2., 569. 13 Rómer 1860, 30. vö. RIU 2., 443 és 388. 14 Rómer 1860, 31. vö. RIU 2., 526. 189

Next

/
Oldalképek
Tartalom