Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Prohászka Péter: Rómer Flóris és Brigetio emlékeinek kutatása
PROHÁSZKA PÉTER RÖMER FLÓRIS ÉS BRIGETIO EMLÉKEINEK KUTATÁSA Megállapítása a szőnyi leletekkel és a kutatásokkal kapcsolatban lesújtó, ugyanakkor egy lehetőséget is felvetett a lelőhelyen zajló földmunkák figyelemmel kísérésére: „Mindezekután, mik eddig Szőnyön találtattak, s miket még naponkint fölfedeznek, nem csoda, hogy bennem azon vágy ébredt, bár legalább jövőre legyen gondoskodva arról, miszerint tudományos kincseink minden nyom nélkül el ne vesszenek. A mi eddig el volt hanyagolva, az igaz többé nem pótolhatjuk; azonban tudományos testületünknek kötelessége legalább mostantól fogva, eszközökről gondoskodni, hogy ez mintegy szégyenünkre továbbá ne történhessék [...] továbbá hogy az országos főmérnöki hivatal honfiailag megkerestessék, szíveskedjék a Szőnyhöz legközelebbi, talán a győri vagy esztergomi országos mérnök urat avval megbízni, hogy hivatalos utazásának alkalmával a felhányt vonalokat jegyzőkönyvébe bejegyezni, és időről időre elnökének beküldeni ne terheltessék, hogy az archaeol. Bizottmány ennek útján az ásások mibenlétéről tudomást kaphasson.” (Rómer 1866,160-161.) E javaslatának megvalósulására azonban még majd egy évtizedet várnia kellett. Rómer szőnyi kirándulásáról és megfigyeléseiről az Akadémia 1865. november 27-ki ülésén számolt be (Rómer 1866, 151.), majd e beszámoló szerkesztve és rajzokkal ellátva megjelent az Archaeologiai Közlemények 1866. évfolyamában. (Rómer 1866) Újabb látogatása a tanulmány megjelenését követően nem várat sokat magára és már 1866. december 10.-én ismét kirándulást tett Szőnybe, ám ezúttal Torma Károly kíséretében. Az ekkor tett megfigyeléseit XXII. úti jegyzőkönyve tartalmazza.26 A kirándulás során több római sírkövet, valamint egyéb kisebb leleteket rajzolt le (5. kép).27 A feliratos emlékek a kiadatlan pannoniai feliratok tanulmányban kerültek részben közlésre. (Rómer 1875) Rómer ezt követően 1868. június 28-án látogatja meg ismét O-Szőnyt, ahova ezúttal gőzhajóval érkezik. A villámlátogatás eredménye számos római felirat lejegyzése volt.28 Mind a kisebb leletek, mind pedig a kőemlékek az egyre intenzívebbé váló építkezések és mezőgazdasági munkák során igen nagy számban kerültek elő, majd kerültek külföldre, amelyről a Nemzeti Múzeum mellett az Akadémia Régészeti Bizottsága is értesült. 1870. november 29-én Rómer ismét Ószőnybe utazott, amely hátterében az újabb leletek előkerülése állhatott. Ezekről a leletekről a XXXI. úti jegyzőkönyvében találhatók feljegyzések.29 Segítője ezúttal Dobák János komáromi állami főmémökvolt, aki számos leletre hívta fel a figyelmét, így például egy szarkofág mellékleteire (6. kép).30 A Magyar Tudományos Akadémia többször tett kísérletet arra, hogy a helyi, illetve a megyei méltóságokat megnyerve gondoskodjon az előkerült leletekről, elsősorban a római kőplasztikákról és feliratos emlékekről, ami az anyagi források, valamint a lelkes amatőrök hiánya miatt nem vezetett eredményre. így például 1870 decemberében az Akadémia — bizonyosan Rómer hatására — megpróbálta elérni Komárom vármegye közönségénél, hogy az megfelelő tároló helyet alakíttasson ki az előkerült leletek, kőanyag tárolására. E felszólítás azonban a megye részéről az anyagiak hiányában elutasításra talált.31 185
