Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)

Ilon Gábor: Kik és mikor temetkeztek a Bakony halomsírjaiba? Magángyűjtők és régészek Rómer Flóris nyomában

_______ ARRABONA 2013. 51. TANULMÁNYOK 15 Ilyen megoldást Jénából (Thüringia) ismerünk még. (Born-Hansen 2001, Abb. 102.) 16 Kocsikészító műhely ábrázolását egy thébai sírból ismerjük. (Müller-Karpe 1980, Taf. 20. 5) 17 A rézkori Ötzi ruházatának bőr alapanyagai: barnamedve (sapka), gímszarvas + őz + zerge + kőszáli kecske + jávorszarvas (köpenye), borjúbőr (a leggings tartóelme), gímszarvas (leggings), házi kecse (ágyékviselete). A lábbelié őz és gímszarvas. A nyíltegez kőszáli kecske vagy őz bőréből készült. (Gro­­enman-van Waateringe 1992, 122-123., 126-128., Fig. 3a). Hallstatt bronz- és kora vaskori sóbá­nyájában a konzerválódott bőrök az alábbiak: juh (70,5 %), kecske (21,5 %) és szarvasmarha (8 %). Popa 2008,105. A római korból is ismerünk fa és marhabőr felhasználásával készített pajzsot, illetve harci mént védő bőrpáncélzatot és nyerget. Utóbbit kecske vagy juhbőrből készítették. (Groenman­­van Waateringe 1974, 67., 72-76.) 18 15. századi egyiptomi falfestmény-ábrázolás van pajzskészítőkről (Theba), ahol a megnyúzott állat­bőr is látható. (Healy 1993, 32.) 19 A bőrfeldolgozás egyik legkorábbi ábrázolását a thébai 100. (Rehmire) sírjának reliefje őrizte meg. (Müller-Karpe 1980, Taf. 15. 6.) 20 A 86. sz. főút községet elkerülő szakaszán került elő, a Farkas Csilla vezette feltáráson. Közlése fo­lyamatban. 21 A dániai Norre, Rprby és Viby ismert példányai a most vizsgált időszaknál korábbiak, a hettitáktól, a Kr. e. 17. századból származnak. A kardok és hettita ábrázolásuk: Schauer 1985, Abb. 7; Kristian­­sen-Larsson 2005, Fig. 116., Fig. 118., Fig. 127. A tárgytípus útját egy nyugat-ukrajnai (Nikolajev) töredék jelzi. (Schauer 1985, Abb. 7.1.) 22 Kr. 1250—1220 között a hettita forrásokban szereplő, az anatóliai Troad mellett élő nép. Később az et­ruszkokkal Észak-ltáliába települnek. (Sandars 1978, 111-112.) 23 Ez valami félreértés lehet, vagy a halom anyagához keveredett tárgyról van szó. IRODALOM HORVÁTH, Tünde 1999 Contribution to the study of hungarian amber-finds. Savaria Pars Archaeologica 23/3. 277-289. ILON Gábor 1984 Egy fibulatípus újabb előfordulása Eszaknyugat-Dunántúlon. Das neuere Auftreten eines Fibeltyps im Nordwesten Transdanubiens. Veszprém megyei Múzeumok Köz­leményei 17. 65-79. 1986 Egy sírépítménytípus a Bakony-vidéki későbronzkorban. Ein Grabbau-Typ in der Spätbronzezeit der Bakony-Gegend, Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 18. 83-93. 1988 Későbronzkori település és temetkezés Farkasgyepűn. Spätbronzezeitliche Ansied­lung und Beerdigungen in Farkasgyepű. Pápai Múzeumi Értesítő — Acta Musei Pa­­pensis 1, 19-30. 1992 Keftiubarren ingot from Urn-Grave culture settlement at Gór-Kápolnadomb (С. Vas). Acta Archaeologica Hungáriáé 44. 239-259. 1995 A Magyarország Régészeti Topográfiája 4. kötetének (hajdani pápai járás) kiegészítése (1970-1994). Ergänzung zum 4-ten band des damaligen Papaer Kreises für archaelogische Topographie Ungarns 1970-1994. Pápai Múzeumi Értesítő—Acta Musei Papensis 5. 63-137. 1996 A késő halomsíros - kora urnamezős kultúra temetője és teli települése Német­bánya határában. Das Gräberfeld und Teil der Späthügelgräber-Frühurnen­felderkultur in der Gemarkung Németbánya. Pápai Múzeumi Értesítő—Acta Musei Papensis 6. 89-208. 2001 Siedlungswesen und Bestattungssitten in Gór. Zum Übergang von der Urnenfelder­zur Hallstattzeit. In: Lippert, A. (Hrsg.) Die Drau-, Mur- und Raab-Region im 1. vorchristlichen Jahrtausend. Akten des internationalen und interdisziplinären Sym­posiums vom 26. bis 29. April 2000 in Bad Radkersburg. (Universitätsforschungen 170

Next

/
Oldalképek
Tartalom