Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)

Mester Zsolt et al.: Páli-Dombok: A régibb kőkor első biztos lelőhelye a Rába-völgyben

MESTER-FARAGÓ-HALBRUCKER-KIRÁLY-PÉNTEK PÁLI-DOMBOK: A RÉGIBB KŐKOR ELSŐ...

cm

100-100-200-I •-100 0

I I

100 200 cm

о 0,1-0,5 cm maximum kiterjedésű kövek (n=1659) О 0,5-0,9 cm maximum kiterjedésű kövek (n=755)

• > 1 cm maximum kiterjedésű kövek (n=933)

• faszénszemcsék

O fotótáblán bemutatott kövek

1 m-Gauss kernel funkció: oszlopok és sorok = 100; sugár = 7

6. kép

A leletek horizontális eloszlása kernel-sűrűség diagramon méretkategóriák szerint.

A pontok az egyes leletek helyét jelölik, a háttér árnyalása a sűrűsödést mutatja. (Grafika: Király Attila)

melkedésén telepedtek meg. A faszéndarabkákat főként a lelethorizont felső felében találtuk, a leletek között szétszórtan (6. kép). A régészeti megfigyelések alapján nem állapítható meg, hogy közvetlenül köthetők-e az emberi megtelepedéshez, vagy a víz által idehozott természetes eredetű faszenekről van-e szó. Az előbbi lehetőségét sem zárhatjuk ki, bár a szelvény területén épített tűzhelyet nem tártunk fel. Tekintettel arra, hogy az első leletek mintegy tíz méterrel keletebbre voltak, több megtelepedési folttal is számolhatunk, s így egy esetleges tűzhely kívül is eshetett a szelvényünkön. A tüzelési hely meglétének gyanúja a szelvényen belül is felmerült. Az 1. és 5. négyzet határán mintegy 70 cm átmérőjű enyhe elszíneződés volt érzékelhető, s az üledékben levő homokszemcsék is olyan benyomást tettek a bontás közben, mintha hőhatás érte volna őket. Ez a terület közvetlenül a legna121