Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)
Mester Zsolt et al.: Páli-Dombok: A régibb kőkor első biztos lelőhelye a Rába-völgyben
PÁLI-DOMBOK: A RÉGIBB KŐKOR ELSŐ...MESTER-FARAGÓ-HALBRUCKER-KIRÁLY-PÉNTEK Minthogy a leletek csak a legalsó rétegben jelentkeztek, a feltárást megkönnyítendő egy kb. 20 m X 6 m-es területen az üledéksorozat felső részét markológéppel eltávolították a leletek szintje feletti 20 cm-es magasságig (a továbbiakban ezt nevezzük ásatási területnek). (3. kép) Az őszi mentőásatás számára egy 3 m x 1 m-es ásatási szelvényt jelöltünk ki, a bányarézsűvel párhuzamosan az újabb leletek előkerülési helye mellett (3. kép, A). Az üledék feltárása horizontálisan 2-3 cm-es szintekben kézi bontóeszközökkel történt (3. kép, В). A bontást végzők éles szemét és gondos munkáját dicséri, hogy még az 5 mm-nél kisebb, apró, pattintott szilánkocskákat is sikerült in situ dokumentálnunk. A kézi bontás vertikálisan a kékesszürke iszapos rétegben indult, s haladt az alatta következő sötétszürke talajhorizonton át a legalsó kékesszürke iszapos rétegig. Már az őszi mentőásatás idején nyilvánvalóvá vált, hogy a leletek vertikálisan a mintegy 15 cm vastag talajhorizont alsó felében sűrűsödnek, határozott lelethorizontot alkotva (4. kép). A legmélyebben előkerült darabok már az alsó kékesszürke iszaprétegben feküdtek, megerősítve ezzel Hatos János első megfigyeléseit. Horizontálisan viszont a leletsűrűség nem ért véget a szelvény szélein, ezért bővítettük a szelvényt. A mentőásatáson kizárólag pattintott kövek kerültek elő, valamint apró faszéndarabkák. A 925 darabból álló leletanyag jellege és horizontális sűrűsödése arra utalt, hogy egy olyan megtelepedést találtunk bolygatatlan helyzetben, ahol kőeszközkészítési tevékenység folyt. (Mester et al. 2014) 4. kép A feltárt pattintott kövek hurkapálcával megjelölt in situ helyzete lelethorizontot rajzol ki a sötétszürke eltemetett talaj alsó részében (fotó: Faragó Norbert) 119
