Csécs Teréz: Arrabona - Múzeumi Közlemények 51. (Győr, 2015)

Mester Zsolt et al.: Páli-Dombok: A régibb kőkor első biztos lelőhelye a Rába-völgyben

MESTER-FARAGÓ-HALBRUCKER-KIRÁLY-PÉNTEK PÁLI-DOMBOK: A RÉGIBB KŐKOR ELSŐ... Mester Zsolt - Faragó Norbert - Halbrucker Éva - Király Attila - Péntek Attila PÁLI-DOMBOK: A RÉGIBB KŐKOR ELSŐ BIZTOS LELŐHELYE A RÁBA-VÖLGYBEN Bevezetés A régibb kőkor magyarországi lelőhelyeit számba vevő összefoglalások csak bizonytalan és szórványleleteket említenek a Dunántúli-középhegység vonalától nyugatra eső országrészben. (Vértes 1965, 223-227.; T. Dobosi 1975, 70-72.; 2005, 65-69.) Pedig földrajzilag semmi sem indokolja, hogy a Kisalföldnek a Du­nától délre elterülő felén ne legyenek ősemberi megtelepedések az újkőkort meg­előző évszázezredek folyamán. A Keleti-Alpokból érkező és Győrnél torkolló Rába ugyanolyan jelentős mellékfolyója a Dunának a jobb oldalon, mint a bal oldalon a Nyugati-Kárpátokból érkező és Komárno/Révkomáromnál torkolló Vág. Míg azon­ban a Vág völgyében kétszáznál is több paleolitikus és mezolitikus lelőhelyet isme­rünk (Kaminská 2014; Zaár 2015), addig a Rába magyarországi szakasza mentén csak egyetlen szórványlelet került elő Sorokpolányban. (T. Dobosi 2005, 69., Fig. 3) Ez alapján Északnyugat-Magyarország benépesületlen területnek tűnt, holott a régió összekötő kapocs lehetett a Kárpát-medence belső területei és Közép-Európa között, ami különösen fontossá teszi olyan őstörténeti folyamatok megértése és re­konstruálása szempontjából, mint a jégkori vadász-gyűjtögetők vándorlásai és az élelemtermelés elterjedése. (Conard-Bolus 2003; Kozlowski 2004; Svoboda 2007; Bánffy-Oross 2010; Kaczanowska-Kozlowski 2014) A Páli-Dombok lelőhelyen 2014-2015-ben feltárt megtelepedési nyomok most új megvilágításba helyezhetik a térség régibb kőkori lakottságának kérdését. A cikkben ismertetjük a lelőhelyet és a mentőásatásait, valamint áttekintjük a tágabb térség epipaleolitikumáról és me­­zolitikumáról meglévő mai ismereteinket, hogy rámutassunk az új felfedezés je­lentőségére. Páli-Dombok lelőhelye és ásatásai Páli község a Kisalföldhöz tartozó Kapuvári-sík déli részén fekszik (Dövényi 2010, 311.), Győrtől légvonalban 60 km-re délnyugatra. Maga a lelőhely a páli ka­vicsbánya területén, a községtől délre 4 km-re, a Rába mai medrétől 1 km-re talál­ható (1. kép, A). Korábban is ismert volt az egykori téesz homokbányájának délkeleti sarkában feltárt IX. századi temetőről, valamint terepbejáráson talált római kori és őskori kerámialeletekről. (Tomka 2000) Az M86-os autópálya építésének anyagigé­nye miatt 2014-ben bővítették a régi bányát, s az ezt megelőző régészeti feltárások során néhány őskori objektum is napvilágra került, de a neolitikumnál régebbi tele­pülésre semmi sem utalt (Hargitai András szóbeli közlése). 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom