Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Félix Teichner: A római tájkultúra hosszútávú hatásának kérdése a Marcal és a Rába vidékén
ARRABONA 2012. 50/2. ______________ TANULMÁNYOK A Bodonhelytől nyugatra, terepbejárások során újonnan felfedezett és településnyomokat rejtő lelőhely több mint 60 hektáros területen fekszik (2.1. kép). A római kor előtti településelemek 116 és 118 méter magas kiemelkedéseken találhatók, amelyek között a Rába időközben feltöltődött mellékágai (114 m) kanyarogtak. Itt is a Dombiföld 2 lelőhelyről és a Megág-dűlőből már ismerős településképpel találkoztunk: a gödörházakból és tárológödrökből álló területet keskeny árokrendszerek tagolják. Felszíni terepbejárások és célzott ásatások révén többek között egy kora vaskori urnatemetkezéses temetőt, egy La Тёпе-kori, színesfém-feldolgozásra szolgált gödörházat (8. kép),64 római csontvázas temetkezéseket, továbbá a kora Árpád-kori települési területhez tartozó szemétgödröket sikerült azonosítani (6. kép). A teguláк és imbrexeк kiterjedt szóródásából következtethető római császárkori kőépítkezéseket azonban egyelőre nem sikerült lokalizálni, üressel 20 típusú hispániai olajamforák azonban azt bizonyítják, hogy a mediterrán eredetű fogyasztásijavak az őslakosság településeire is eljutottak. Palinológiai vizsgálatok (H. Schneider) Az alábbiakban a Kr. u. I. század eleji kulturális változásoknak a táj képében és a tájhasználatban megmutatkozó hatását, másként fogalmazva a késő holocén vegetációs fejlődést igyekszünk rekonstruálni.65 A római hódítás következményeit az Alpoktól északra fekvő területeken vizsgáló hasonló kutatások egyre gyakrabban arra a következtetésre jutnak, hogy a nagyrészt már a rómaiak előtt is mezőgazdasági termelésre használt tájakon a mediterrán villagazdaságok és a rómaiak által létesített új, helyi központi funkciókkal rendelkező települések ugyan nem voltak hatás nélküliek, de nem hozták magukkal a földhasználat drasztikus kiterjesztését sem. Erre ugyanis már a vaskorban, a rómaiak megjelenése előtt sor került.66 A balatoni régióban és a délnyugat-dunántúli Zala folyó vízgyűjtő területén végzett palinológiai vizsgálatok67 ezzel szemben a római kort megelőző, jellemzően vaskori mezőgazdasági indikátorok egyértelmű diszkontinuitását mutatják.68 Az újabb közép-európai vizsgálatok eredményeivel összehasonlítva ez igencsak meglepő, hiszen azok éppen a római hódítás előtti időszakban mutattak ki a kulturális fellendülésre utaló nyomokat, amelyeket palinológiai vizsgálatok a földhasználat vonatkozásában is visszaigazoltak.69 A római hódítók például a felső-germániai agri decumatesen (Wetterau) vagy az alsó-germániai Vulkaneifel vidékén fejlett mezőgazdasági kultúrát találtak.70 Várakozásainknak megfelelően a Marcal és a Rába folyórendszerében a mai napig megmaradt nedves biotópok ideális feltételeket kínáltak a vizsgálathoz nélkülözhetetlen palinológiai archívumok fennmaradásához. A Rába és a Marcal menti területek vegetációtörténetének leírásához szükséges pollenanalitikai vizsgálatok érdekében számtalan fúrást végeztünk. Elsősorban régi folyóágakban és tisztázatlan eredetű vizenyős területeken próbálkoztunk, amelyekben helyzetük és geomorfológiájuk miatt kedvező profilok és jó pollenmegmaradás volt várható. 16
