Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Tóth Vilmos: A Nádorvárosi temető első évszázada
TÓTH VILMOS A NÁDORVÁROSI TEMETŐ ELSŐ ÉVSZÁZADA Az 1912-ben megnyitott sírkert eleinte csak „új temető”, „új köztemető” néven szerepelt mind az 1910-es, 1920-as évek gyászjelentésein, mind az egykorú helyi sajtóban. Az 1940-es évek hasonló forrásai azonban — általában kis kezdőbetűvel — már inkább „nádorvárosi”, „győrnádorvárosi” temetőként említik, mivel a terület akkor Nádorváros pereme volt. Ez az elnevezés elterjedt, fennmaradt és hivatalossá vált, de máig előfordul az is, hogy egyszerűen „köztemetőként” említik. A Nádorvárosi temető megnyitása után nem sokkal kitört az első világháború, így a sírkert történetének kezdetét — az áthelyezések mellett — a hősi parcellák létrehozása határozta meg. Győrött nem létesült önálló katonai temető, így a hősi sírok a köztemetőn belül, elkülönített területrészeken kaptak helyet. A két első világháborús parcellában nagyrészt a frontokon megsebesült és a győri hadikórházban meghalt katonák nyugszanak. A mintegy 1700 halott tiszteletére mindkét parcellában — más hazai hősi temetkezőhelyekkel összehasonlítva szerénynek mondható — emlékműveket avattak fel 1927-ben. A katonasírokon háromféle sírjelet láthatunk: keresztet a katolikus és kétféle sztélét a protestáns, illetve a muzulmán sírokon. Nemcsak a katonai parcellákban, hanem egyes családi sírokban is nyugszanak hősi halottak. A hadifogságban meghalt olasz katonák sírkertje mai formájában 1934-ben jött létre. Második világháborús magyar, német és szovjet parcellák is találhatók a temetőben. Az egyik első világháborús parcellában felfedezhetünk egy kevéssé ideillő emlékművet: az 1990-ig a városháza előtt állt szobrok egyikét, az 1919-es vöröskatonáét, Kovács Ferenc alkotását. Párja, a második világháborús szovjet katonát ábrázoló szobor, Konyorcsik János alkotása, szintén a Nádorvárosi temetőbe, a szovjet köröndre került.10 1935-ben helyezték át a Szent Benedek Rend tagjainak hamvait a Belvárosi temetőből a Nádorvárosi temetőben már korábban létesített új rendi sírboltba. Ekkor kerültek ide többek között Jedlik Ányos, Méry Etel és Acsay Ferenc földi maradványai. A bencések 1917-ig temetkezhettek a régi sírboltba, mivel arra is vonatkozott a Belvárosi temető lezárását követő, már említett öt éves mentesség. A később elhunytakat azonban már eleve a Nádorvárosi temetőben helyezték nyugalomra, mint például 4. kép Jedlik Ányos síremléke a Réthy-műhelyből A szerző felvétele 85
