Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)

Tanulmányok - Tóth László: A győri és Győr környéki nemes Kálóczy család története

TÓTH LÁSZLÓ

A GYŐRI ÉS GYŐR KÖRNYÉKI NEMES KÁLÓCZY CSALÁD TÖRTÉNETE

14 Kálmán 1989.124.

15 Pais 1966, 8-9.

16 Hajdú 2010,9-23.

17 Kálmán 1989,168.

18 Kálmán 1989, 151.

19 Mellik és Gombocz nyelvész professzorok arra mutatnak rá, hogy török eredetű személyneveink nem abból a török nyelvből valók, melyből a legrégibb török jövevényszavaink, vagyis nem a csuvasból, hanem részben a kazár, részben pedig a besenyő, vagy kun törökségből kerültek a magyar nyelvbe.” (Pais 1966, 8-9.)

20 KMTL 314.

21 MNLX. 446.; Györffy 1990.

22 I. A Kálózyakra vonatkozó források Kálóczy Csaba gyűjtéséből (Kálóczy 2008):

a) XII-XIII. századi káliz népcsoportra utaló források:

1111: Kálmán király egy oklevelében szerepelt egy magyar kálizi énekes (Fejérpataki 1892) Dömsödön a szolga összeírásban (mely a legrégibb szolga összeírás volt) 1138-1329 között szerepel Hetten faluban a nyolc szolga között egy Koaliz nevű szolga;

Egy besenyő faluban Neurenche nevű lakosnak volt két fia, az egyiket Caliznak hívták. (P. X. 510.);

1152: Mohamedán bolgár khalisok;

1213-1550: Absalonis nevű személynek volt egy Kaluz János jobbágya (VR. 160);

1211: A Pannonhalmi Főapátság tihanyi szolgai összeírásban Zamthou (Zamárdi?) birtokon Bene nevű szolga fiát Kalazynak hívták;

Kuun Géza: Relationum Hungarorum... historia antiquissima 1.127-128.;

Sebestyén Gyula: Etnographia Vili. 48. (Böszörményi kálizokat zsidó származásúnak tartja — tévesen.);

Erdélyi László: Ny. К. XXXIV. 403.

b) Káliz falvak (villa) írásos emlékei:

1082?: Villa Kaluzdy (Hazai Okmánytár IV.3.);

1240 körül: Villa Kaluzd (ÁÚO II. 17.);

1324,1327: Kaluz terra deseu Kaluzya (Veszprémi káptalan h. ilt. cap. 9.) (Kaluz, Kaluzd, Kaloztelek, Kalóz (1384. ÁÚO II.);

1507: Predia Kalóz et Dewesekaloz (Veszprémi Káptalan l.vt Cap. 13. ÁÚO II.) L.);

1240: villa Kaluz (ÁÚO II.);

1324: 1327. Kaluzt terra Kaluzia. 1383: Kalóztelek.

c) .XIV-XVIII. századi Kalóz/Kálózy/Kálóczy nevű személyekre utaló források:

1462: A Garamszentbenedeki eklézsia nagytiszteletű kanonokjai, úgy mint két éneklő kanonok, Szerdahelyi Pál, Jakab orgonista, Zakonya János és Sebestyén Pál, más néven Kalóz Jakab, Budáról származó öreg kanonok, a mi egyházunk kedves tudósa (Besztercebányai Püspökség Garamszentkereszti levéltára);

1469: Thomas Kalocz (Csáky Oklevéltár 1/1:413.);

1498: Kalocz (Szatmárm. 212.);

1557: Kalocz Gergel (Soproni lvt);

1561: „Sümeg új porkolábja Kalózy András éjjel nappal a csapszéken vala;”

1597: Nemes Kálóczy Mihály bácsai nemes és Szabó Ceato között létrejött föld kölcsönbérleti szerződés; (GyEL, Kálóczyak levéltári anyagai 1597-1945);

1602: Kalóci (Kalóczi Imre) (Székely Oklevéltár 6:232.);

1610: Kallóczy Mihály, Kallóczy Simon (Történelmi Tár 1907. 444.);

1610: A Győrben élő Kálóczyak nemesi oklevele;

1610: Kálózy György Nemesi Oklevél Zárgráb;

1611: Győri kovács céh szabályzatában szerepel egy Kallóczy Simon kovács Malomsokon.

A Kálóczy Csaba kutatásaiból származó adatok további históriai és lingvisztikái elemzést igényelnek. II. További kiegészítések Kálóczy Csaba adattárához (Tóth László)

a). 1636: Nikolaus Kaloczy (Nagyszombati Matricula 72) (Kázmér, 1993);

1649: Kálóczy Miklós birtokos, Nagylúcse Pozsony vármegyében táblabíró, 1649. május 13- án a pozsonyi káptalan jelenti III. Ferdinánd királynak, hogy Kálóczy Miklós Szentvidföldjén a győri káptalan nevében eljárt birtok beiktatásán (15.). Birtokvita Kálóczy Miklós és a Héderváryak között volt (Závodszky 1922, 241. oklevél);

71