Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Tóth László: A győri és Győr környéki nemes Kálóczy család története
A GYŐRI ÉS GYŐR KÖRNYÉKI NEMES KÁLÓCZY CSALÁD TÖRTÉNETE TÓTH LÁSZLÓ 1953-ban újból változott a tér elnevezése: az Ifjúság tér nevet kapta „a révfalusi dolgozók kérésére”73 ám csak rövid ideig viselte ezt a nevet. 1969-ben ugyanis a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága védetté nyilvánította a Kálóczy nevet és pontosan megjelölte a Kálóczy tér határait: „A Hédervári útnál kezdődik és DK-i irányban egészen a Rónay Jácint utcáig, ill. a révfalusi Duna-híd É-i hídfőig terjed.” A jegyzőkönyvben azonban tévesen Kálóczy Mihály (1782-1855) vármegyei főjegyzőt és „levéltárnokot”, vagyis Kálóczy Lajos (1819-1898) apját tekintették a névadónak, noha dr. Bedy Vince nagytiszteletű kanonok, a kiváló történész egyháztörténeti munkájában pontosan megemlékezik Kálóczy Mihályról és feleségéről, a szegényházat alapító Vantsay Terézről.74 Az újkori idők Kálóczy családja Szintén a halkereskedő Kálóczy Mihálynak volt a fia a Győrött született Kálóczy Sándor (1745-1787). Tanult ember, táblabíró és „Vas,- Győr-, Moson vármegyék insurgens lovasság fő strázsamesteri osztály 2. századának főhadnagya” volt.75 Vele a család a nemesi közrendbe emelkedett. Felesége a szintén nemesi származású Potyondi Júliánna volt.76 Ennek a házaspárnak három fia született: Mihály, Dienes (Dénes) és Gábor. Kálóczy Mihály (1782-1855), Győr vármegye előbb al-, majd főjegyzője, 1842-1847 között egyben levéltárnoka volt. Csendes, szolid, szerény ember, jogi felkészültsége, szociális és kulturális téren mutatott buzgólkodása miatt és főként embersége révén nagy tekintélye volt Győrött és a vármegyében. Gondoskodó apaként Lajos fiát még bencés diák korában elvitte Pozsonyba a reformkori országgyűlés karzatára és biztosította neki a jogakadémia elvégzése után a nyugat-európai tanulmányutat, tudatosan készítette fel az értelmiségi pályára.77 A második fiúról, Dienesről (Dénes), nem maradt fenn semmiféle írásos forrás. A harmadik fiú, Gábor, az osztrák császári hadsereg huszárkapitánya volt. Hivatásos katonaként több csatában harcolt Napóleon csapatai ellen, az 1813-as lipcsei csatában bátorságáért és vitézségéért kitüntették. Leszerelése után, 1829-ben Sopron vármegyében táblabírává választották. Nyugdíjas éveit a szintén nemesi családból származó feleségével, Nagy Terézzel élte le szilsárkányi birtokán. Az ő lányuk volt az a Kálóczy Emília, a sziporkázóan kedves asszony, aki utóbb Kálóczy Lajos képviselő felesége lett.78 Az elsőszülöttnek, Kálóczy Mihálynak és feleségének Hamar Johannának (?- 1874) két fia született (4. kép). A szülők körültekintően gondoskodtak fiaik taníttatásáról, mindketten elvégezték a győri jogakadémiát. Az idősebbik fiú, Kálóczy Lajos Antal (1819-1898) nagy műveltségű ügyvéd, „régiségbúvár”, háromszor választották meg országgyűlési képviselőnek (1848, 1861, 1865.). A másik fiú, Kálóczy János (1825-1888) a jogakadémia elvégzése után közalapítványi királyi főtiszti segéd lett. 55
