Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Tóth László: A győri és Győr környéki nemes Kálóczy család története
TÓTH LÁSZLÓ A GYŐRI ÉS GYŐR KÖRNYÉKI NEMES KÁLÓCZY CSALÁD TÖRTÉNETE jól, hogy a megnevezett Kálóczy Péternek négy fia volt, úgymint Kálóczy Péter, Kálóczy János, Kálóczy István és Kálóczy Mihály.” Az ötödik testvér nevére már nem emlékezett a tanú, ám annyit tudott, hogy „Szent Mártoni Barát” (bencés) volt”.41 Az „elsőnek említett Péter fia Péter” Révfaluban egy verekedés alkalmával „sáros késsel agyon szúratott”. János, a második fiú élete már békésebb volt, Vámoson élt és ott is „megholt”. „Ezen Jánosnak két fia maradott János és András, kik mind a ketten most is Vámoson laknak.” Mihály, a harmadik testvér pedig „most is életben vagyon és Győrött a Belső városban vette lakását, s most is ott lakik”. Kálóczy Péter fiainak ismertetése után következik „a második egy testvér, úgy mint Kálóczy István (táblabíró), aki öreg korára Pataházára költözött” , s aki fiatalon, 1718-ban kamarai futár volt. Fiai voltak: Mihály, István, András és Sándor. Mihály „fürdőzés közben az Dunába holt Pataházán, Istvány, és András szörzetesekké (sic!) lettek”. István „szürke barát lett” (ferences), András „csornai barát lett” (premontrei), Sándor pedig Rétalapra házasodván „mind ezen koráig ott is lakik”. A harmadik testvér, ifjabb Kálóczy Mihály Vámoson élt, két fia közül Ferenc megnősülvén Pozsony vármegyébe, Csallóközbe, Daka nevű faluba került, sógoránál halt meg. István pedig a Győr vármegyei Medvére „vette lakását” és „mindekoráig” ott is lakik, kiket a tanú „gyermekségétül fogvájói ismért”. Alföldy Gergelyné Győry Zsuzsanna révfalusi nemes asszony az anyjától hallotta, hogy Kálóczy Mihálynak két fia volt, Péter és Mihály. A több tanú által emlegetett harmadik fiúról, Istvánról ő tehát nem tudott. Kiss Antal Miklós, katolikus vallású, körülbelül 70 éves tanú, a győri káptalan zsellérje, Vámos községben élt, és ismerte a néhai Pétert és Mihályt, mivel „egy helységben éltek együtt és tudja, hogy mindhárman egytestvér atyafiak voltak”. A Vámoson lakó Kiss Antal Mihály tanú a három Kálóczy fiút név szerint is ismerte. Erdélyi Mihály tanú másoktól hallotta, hogy Kálóczy Péternek a fia István (Istók) „a Rábaközbe tette át székhelyét, vélhetőleg Rábapatonára”.42 A Kálóczy család 1754-es a nemességi közvizsgálata végül a tanúkihallgatásokkal lezárult, és igazolták Kálóczy Mihály, vagyis az „öreg Mihály” armálissal rendelkező kisnemes és fiainak valamint az ő utódaiknak nobilitását, melyek a következő nemességi közvizsgálatig érvényesek voltak. Említést kell még tennünk a család Dunántúlról elszármazott ágairól. Nagy Iván szerint „[a] család egyik tagja, Kálóczy János Krassó vármegyébe telepedett, hol mint a megyének táblabirája volt es Zala vármegyétől 1791iki nov 7én kelt nemesi bizonyítványát Krassó vármegyében 1791ki nov 28án kihirdetteték.”43 Van egy kis bizonytalanság bennünk, hogy a Bánátba elszármazott Kálóczy hogyan kötődik az egyetemes Kálóczy családhoz, benne a Győr környéki ághoz. Nagy Iván Kálóczy János kötődését természetesnek tartja, ugyanis a nagy biográfus az Országos Levéltár adatait nézte át és nagyobb rálátása volt a Kálóczy család belső földrajzi elhelyezkedésére és mozgásaira a történelmi Magyarországon. Újabb kutatásnak kell kiderítenie, milyen célból és hogyan került Kálóczy János Krassó vármegyébe. 47
