Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Tóth László: A győri és Győr környéki nemes Kálóczy család története
TÓTH LÁSZLÓ A GYŐRI ÉS GYŐR KÖRNYÉKI NEMES KÁLÓCZY CSALÁD TÖRTÉNETE török eredetére utalt: a „Keve név és a hozzá fűződő mondái hagyomány török származású népelem köréből ered, annak bizonysága, hogy a Kézai-féle a Képes Krónikabeli Kewe ouza, azaz Kewe völgye és nem Keve-háza, a mai Kányászó Szent Péter a Kauluz-völgyben Kálózd nevű helység mellett feküdt; a kalizok pedig valami mohamedán vallású török népség volt.”15 A török nyelvű kalizok elszórtan települtek a magyarság közé, akár a besenyők, majd idővel beolvadtak a magyarságba. Kálmán Béla a továbbiakban Budakalász és Kalász falu (ma Klasov, Szlovákia) kapcsán megállapítja, hogy „ezen falvak nem a gabona kalászától kapták a nevüket, hanem arról a török nyelvű mohamedán törzsről, amely nevét Kálóz (Fejér megye) és Kálócfa (Zala megye) falvak őrzik.” A „kalíz törzs emléke az, amikor a Kálaz helynév népetimológiával a mai nevéhez jutott.” Az egykori Szilágy megyei Kálóztelek pedig más irányú népetimológiával ma a Kárásztelek (Carastelec, Románia) nevet viseli.16 Kálmán Béla a helynevek változásairól írta, hogy a „földrajzi nevek minden konzervatív elemzés ellenére állandó változásban vannak, mivel a nyelvi közösség, melynek ajkán élnek, maga is változik. Nemzedékek váltják egymást, új bevándorlók jönnek.”17 Kálmán szerint ez a magyarázata annak, hogy a népcsoport nevéből (kalíz) keletkeztek a Kalász, Budakalász, Kálózd, Kálócfa helynevek. Történelmi tény, hogy a XI. és a XII. században a valakihez, vagy valamihez tartozást az -i melléknév képzővel fejezték ki. Ha Kálóz település nevéhez hozzátesszük az -i képzőt, akkor kálózi lesz, ami azt jelenti, hogy innét, erről a településről (faluból, helységből) származó.18 így alakult ki közvetve a kalíz népnévből Kálmán Béla szerint a Kálózy családnév.19 A családnév végleges formája, a Kálóczy talán a XVIII. század végén, a Kazinczy-féle nyelvújítási mozgalom idején alakulhatott ki. Ezek után világos dolog, hogy Kálmán Béla és Pais Dezső a történeti aspektus helyett inkább a nyelvészeti szempontot preferálták, pontosabban a nyelvtudományira helyezték a hangsúlyt és a török nyelvű népcsoportot, a kálizt tekintik Kálóz község őslakosságának. Ez tudományosan elfogadható. Elméletüknek mindössze az a gyenge pontja, hogy a megállapításuk leszűkül nyelvészeti szempontokra és nem vizsgálják más diszciplínák ide vonatkozó eredményeit. Harmatta János nyelvész, klasszika-filológus szerint a kálizok neve kwls (*xvalis) alakban 555-ben bukkan fel, mint az Aral-tó és a Volga alsó folyása közt elterülő vidéken, Hvárezmben lakó nép neve. Itt együtt éltek az alánokkal és a jászokkal. Közben felvették a kereszténységet. AVIII. századtól az arab hódítás következtében az iszlám terjedt el körükben. A kazár birodalomba és Kelet-Európába, a volgai bolgárok közé vándorló hvárezmiek katonai, közigazgatási és gazdasági területen találták meg a helyüket. A honfoglalás után a káliz, böszörmény, esetleg izmaelita néven jelentős számú mohamedán vallású hvárezmi telepedett le Magyarországon. Taksony nagyfejedelem idején határőrizeti szolgálatot teljesítettek és nagyobb részben a Szerémségbe telepítették őket, katonai és közigazgatási feladatokat láttak el. Nyelvüket a XII. századig megőrizték.20 39
