Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)

Közlemények - Für Evelin: Ismeretlen festő: Szent Gellért, mint karmelita szerzetes (Restaurálási jelentés)

FUR EVELIN

ISMERETLEN FESTŐ: SZENT GELLERT MINT KARMELITA SZERZETES

5. kép

Másodlagos repedések

6. kép

UV-lumineszcens felvétel

Az infravörös felvételen2 a szent könyvet tartó hüvelykujján változtatást lehetett észrevenni, amely — mint később a keresztmetszet-csiszolatok és kutatóablakok nyitása során bebizonyosodott — egy korábbi festékréteghez tartozik, magának a művésznek a munkája. Ez a röntgen-radiográfiás felvételen is egyértelműen kirajzolódott. Ezen kívül egyéb változtatások is kimutathatóvá váltak: a szent szeme lefelé tekint, az arc kidolgozottabb, csuklyájának bal oldali részén is formai változtatás figyelhető meg. A fototechnikai vizsgálatok alapján tehát megállapítható volt, hogy az eredeti képet teljes mértékben átfestették, amit azután a keresztmetszetcsiszolatok is igazoltak (7-8. kép).

A festmény alapozása vörös színű, vas tartalmú, két rétegben vitték fel. Ezt követte egy vagy két réteg aláfestés, majd egy-két festékréteg. A festő ólomfehéret, vas-hexacianoferrát komplexet,3 vas tartalmú és szerves vöröset használt; ez megfelel az általunk ismert XVIII. századi barokk pigmenteknek. Szintén ezt támasztja alá a kimutatott vörös színű mesterséges higany-szulfid (cinóber)4 is, amelyet 1687- ben fedeztek fel. Ez arra utal, hogy a festmény keletkezése 1687 utánra, illetve inkább a XVIII. század elejére, a pigment elterjedésének időszakára tehető (9-10. kép). Az eredeti lakkozás egyes rétegeken csupán rendkívül hiányosan maradt meg, ennek maradványait a keresztmetszet-csiszolatokon UV- és BV-lumineszcens gerjesztésben lehetett felfedezni.

255