Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)

Közlemények - Szilárdfy Zoltán: Szent Gellért, mint karmelita. Egy különleges győri festmény ikonográfiája

SZILÁRDFY ZOLTÁN 3. kép id. Johann Andreas Pfeffel. Szent István és Szent Gellért, metszet (Szilárdfy Zoltán gyűjteménye) SZENT GELLÉRT, MINT KARMELITA... lók találóan utalnak — viszonzásképpen a mennyei koronával ékesíti. A szentkép latin föliratának megfelelően két miniatűr jelenet tűnik fel: a Mária-oltár előtt tömjénező ben­cés szerzetes, valamint vértanúsága, az agyonkövezés és lándzsaszúrás mozzanatai. Mindkettőn Benedek rendi öltözetet visel, ami kétségtelenül Karner Egyed inspirációját bi­zonyítja. A katolikus restauráció ezen aktu­ális szemléletét a Gellért-legenda történeti mozzanataival ilyen találékonyan össze­hangolni a még fiatal rézmetsző és rajzoló­művész nyilván Kamer Egyed bencés főapát hatására tudta, akivel a századfordulón a Szent Márton-hegyi főmonostor 700 éves ju­bileumi emléklapja megrendelésekor került kapcsolatba.9 Kolozsvárott az egyetemi — egykori jezsuita — templom XVIII. század első fe­léből származó, az egyik oldalkápolna falán függő barokk olajfestményén Szent Gellért püspöki ornátusban, összes attri­bútumával, Szent Adalbert, Árpád-házi Szent Erzsébet és Margit társaságában fel­hőkön ül, alattuk városkép látható. Buda panorámájának nélkülözhetetlen tartozéka Jankovits Gyula (1865-1932) művészi alkotása: A vértanú püspök impozáns szobrát a róla elnevezett sziklás hegy oldalán állították fel 1907-ben. A szobor lábazatán a Gárdos Aladár készítette, Gel­­lértre figyelő ősmagyar figurája, lejjebb a vízesés pedig az államalapításkor Euró­pában még „újszülött” nemzet vízkeresztségére emlékeztet. Mégis, a kompozíció legfeltűnőbb motívuma Szent Gellért jobbjában a magasra emelt kereszt — ez ih­lette meg Magyar Bálintot a „Felmutat égbe Szent Gellért keresztje” kezdetű közis­mert énekünk szerzőjét is. A keresztény ókorban a mártír szentek ábrázolásánál szívesen alkalmazták attribútumként a keresztet, de itt inkább a hithirdetés és egy­házszervezés jelképeként szerepel. Szent Gellért ikonográfiájában a szent ismerte­tőjegyei vértanúságának eszközei: a lándzsa és kődarab. Jankovits Gyula „Szent Gellért keresztjét” nyilván a tabáni Szent Katalin templom homlokzatának Gellért szobrán látta, amelyet 1881-ban Szász Gyula (1850-1904) készített. 249

Next

/
Oldalképek
Tartalom