Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Közlemények - Nedim Zahirović: A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum török sírköve: Clara Laudon tevezett síremléke?
NEDIM ZAHIROVIC A RÖMER FLÓRIS MŰVÉSZETI ÉS TÖRTÉNETI MÚZEUM TÖRÖK SÍRKÖVE... Az asszony, akinek neve a sírkövön szerepel, az 1737-1739 közti háborúban az oroszok és a császáriak ellen is sikeresen harcoló, 1745-ben meghalt nagyvezér, Yegen Mehmed pasa felesége. Házasságukból egy leány született, aki az 1785-ben Belgrád parancsnoki tisztét betöltő Yegen Mahmud pasához ment feleségül. Hadice asszony a férje halála után minden bizonnyal veje háztartásában élt, és Belgrádban halt meg abban az időben, mikor az a város parancsnoka volt. Laudon fent bemutatott terve alapján elképzelhető, hogy ez a sírkő is kapcsolatba hozható a hadizsákmányként lebontott faragványokkal, illetve Eleji Ibrahim pasa mauzóleumával. Nem hagyható ugyanis figyelmen kívül, hogy Clara Laudont férje mellett temették el.6 Ennek megfelelően logikus következtetés, hogy Laudon annak idején arra is utasítást adott, hogy egy női sírkövet is bontsanak el, hogy azt aztán Clara Laudon síremlékén építsék fel újra. Hadice asszony sírköve bizonyosan alkalmasnak látszott az újrahasznosításra, hiszen egy stílusosan kidolgozott darabról van szó. Csupán az marad titok, hogyan került a sírkő Győrbe. Clara Laudonról nem tudunk sokat, de annyit bizonyosan, hogy Nyugat-Magyarországról származott, illetve hogy apja, a királyi dohánymonopólium nemesi adminisztrátora, Pozsonyban élt.7 Ezért nem zárható ki, hogy Nyugat-Magyarországon birtokai is voltak, s ez magyarázatot adhatna a török sírkő Győrbe kerülésére.8 Az is lehetséges, hogy a sírkő a hadersdorfi kastély 1925-ös eladása után került Győrbe. Ekkor ugyanis a kastély végérvényesen kikerült a Laudon család tulajdonából, és a családi archívumot is Morvaországba helyezték át.9 Elképzelhető, hogy ez a sírkő akkoriban került Győrbe. Mindez azonban csupán hipotézis mindaddig, amíg a sírkő győri múzeumba kerülésének körülményeit további kutatások fel nem tárják. Mészáros Balázs fordítása JEGYZETEK 1 Teply 1979,153. 2 Krsowitz 1790, 35-38. 3 Clara Laudon meggyőződéses katolikus volt, Laudon tábornokot is rávette, hogy térjen át a protestánsról a katolikus hitre. Pesendorfer 1989, 94. Laudon síremlékét a bécsi Művészeti Akadémia akkori igazgatója, Heinrich Friedrich Füger tervezte, a kivitelezést az akadémián tevékenykedő Franz Anton Zaunerre bízták. Lásd: Kunisch 1999, 30. 4 A síremlék leírása: XJM C.66.74.48.; Síremlék; M: 1840 mm; Sz: 410, 290 és 220 mm; V: 60 mm; Lefelé keskenyedő, oldalán egyenes vonalakkal határolt, fehér márvány. Fent háromszög alakú, barokkos ívekkel határolt mező közepén kagyló. Két egyenes vonallal elválasztott szalagban török írás. Lent évszám és a tugra [az oszmán szultánok kalligrafikus pecsétje], alatta a földbe állításhoz szükséges nyelv. Köszönettel tartozom Dr. habil. Papp Sándornak, a szegedi egyetemen, aki a sírkőre felhívta a figyelmemet és annak fényképét rendelkezésemre bocsátotta. 5 kfatiha (megnyitás) a Korán első fejezete. 6 Pesendorfer 1989,246. 7 Pesendorfer 1989,90. 8 Még Laudon tábornok vásárolta meg a beeváry-i uradalmat (ma Cseh Köztársaság). Presendorfer 1989, 162. 9 Pesendorfer 1989, 9. 243
