Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Közlemények - Bíró Szilvia: Egy különleges pannoniai pecsételt edény a győr-ménfőcsanaki rómia kori vicusból
BÍRÓ SZILVIA EGY KÜLÖNLEGES PANNÓNIA! PECSÉTELT EDÉNY... LAURIACUM )VILAVi: CARNUNTUM CETIUM VINDOBONA5 .CtLAMANTI 'SCARBANTIA ARRABONA MURSELLA -BRIGETIO\P ULCISIA CASTRA 'AQUINCUM SAV ARIA MOGETIANA-GORSIUM INTERCISA' SÁLLÁ FLAVIA SOLVA, TRICCIANA« ALTA RIPA POETOVIO atran: IOVIA AQUAE IASAE X------ДЬАТОВ1СО8Ш0 NÍEVIOOUNUM^ SOPIANAE iNDAUTONIA MUNICIPIUM IASORUM .TEtTOBURGIUM MURSA1 SISCI/V ^BONONIA CIBALAE ACÚMINCIV1 SIRMIUM l BASSIANAE. IINGIDUNUM 50 km 1. kép A szövegben említett lelőhelyek: 1. Győr-Ménfőcsanak; 2. Csetény (Maróti 2002, 5.1. ábra alapján) Bíró Szilvia EGY KÜLÖNLEGES PANNÓNIÁI PECSÉTELT EDÉNY A GYŐR-MÉNFŐCSANAKI RÓMAI KORI VICUSBÓL1 Öt római mérföldre délre Arrabona auxiliáris táborától terül el Pannónia egyik legnagyobb civil vicusa: Győr-Ménfőcsanak (1. kép). A régészeti feltárások a lelőhelyen több mint húsz évvel ezelőtt kezdődtek meg, és ma az egyik legnagyobb feltárt régészeti lelőhely Magyarországon. Szőnyi Eszter és kollégái21990-1991 között az Ml autópálya nyomvonalában feltárt, nagyjából négyhektáros területen a vicus legkorábbi periódusához tartozó jelenségeket azonosítottak: a vicus keleti végén a Kr. u. I. század közepére keltezhető gödörházakat és más településjelenségeket tártak fel. A vicus élete ezt követően több évszázadon keresztül követhető, a terület nyugati végén több kőalapozású épület nyomai kerültek elő а III. századból, а IV. századi folyamatos használatra pedig az erre az időszakra keltezhető szórványleletek utalnak.3 A következőkben egy 1991-ben előkerült edényt szeretnék bemutatni, amelynek kialakítása és díszítése a kelta hagyományok és a római technika keveredését mutatja (2-4. kép). 229
