Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - N. Mészáros Júlia: A kép mint a művészi illúzió teljessége. Bevezető Németh János festészetéhez és a győri a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum gyűjteményébe került alkotásaihoz
I N. Mészáros Júlia A KÉP MINT A MŰVÉSZI ILLÚZIÓ TELJESSÉGE Bevezető Németh János festészetéhez és a győri a Römer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum gyűjteményébe került alkotásaihoz Németh János festői pályája éppoly rendhagyó, mint életútja. Családja minden tagját megérintette a művészet — az apja szobrászkodott, a testvérei az iparművészet és a design területén tevékenykedtek —, közülük mégis egyedül ő készült festőnek. Bár művészeti tanulmányai során alaposan felkészítették az alkotói pályára, mégsem a tanárai, hanem az apja útbaigazítását szívlelte meg, aki azt tanácsolta neki, ne elégedjen meg a látvány tökéletes ábrázolásával, annál sokkal fontosabb, hogy legyen róla önálló mondanivalója, és legyen képes azt a rajz és a festészet tiszta eszközeivel megfogalmazni.1 A budapesti képzőművészeti akadémia hallgatója volt, amikor kitört az 1956- os forradalom, mely oly sok tudásvágyó fiatalhoz hasonlóan őt is sorsdöntő választás elé állította: menjen, vagy maradjon? Meglepően érett világlátása, jó helyzetfelismerő képessége és a festészet melletti erős elkötelezettsége segítette a döntésben. Svájcba emigrált. A zürichi Iparművészeti Főiskolán fejezte be művészeti tanulmányait, ahol az oktatás a hagyományos akadémiai képzés ellenére a Bauhaus-iskola tapasztalatait is hasznosította. Bár az egzisztenciateremtés küzdelmes időszaka következett, s megélhetését egészen a nyugdíjazásáig alkalmazottként végzett grafikus tervezői, restaurátori és színházi díszletfestő munkái biztosították, alkotótevékenységét töretlenül folytathatta, sőt, utólag nézve még hasznosnak is bizonyult, hogy más vizuális területeken is biztos tudásra tett szert, mert az a művészetek közötti összefüggések megértéséhez, a közös esztétikai gyökerekhez vezette el. Németh János gimnazista és főiskolás rajzai szokványos hazai festőtémák — városi és falusi házak, utcák, csendéletek, tájképek és portrék —, valamint alak, mozgás, mozdulat és fény-árnyék tanulmányok, de 16 évesen ott tartott, ahol a legtehetségesebb harmadéves főiskolai hallgatók. 18 éves korára pedig eljutott az absztrakció azon fokára, amelyen a vonal, a forma és a tónus egyszerű eszközeivel komplex jelenségviszonyok logikus kapcsolatait értelmezte. Akadémiai hallgatóként a fényhatások és a szín, forma, tömeg összefüggései érdekelték. Drámai kontrasztokkal karakterek pontos megragadására, nagy kiterjedésű színfoltokkal hangulatok, érzelmek, napszakok kifejezésére törekedett. A formai, szerkezeti és színbeli sajátosságaival definiált látvány pontos visszaadásához a belső tulajdonságokat is formaképző erőként értelmezte. Képein a vonal fontos szerephez jutott. N. MÉSZÁROS JÚLIA______________________________A KÉP MINT A MŰVÉSZI ILLÚZIÓ TELJESSÉGE 201
