Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Almási Tibor: Évről-évre. Fejezetek Győr képzőművészeti életéből VI. 1908
ARRABONA 2012. 50/2. TANULMÁNYOK mintegy 70 bemutatásra kerülő alkotásának szólt. Az 1869-ben Budapesten született Gillemot Ödön kezdetben a Mintarajztanodában, majd Karlsruhéban tanult, ahol munkásságát akadémiai díjjal ismerték el. Megfordult Hollósy Simon nagybányai festőiskolájában, de a XIX. század utolsó éveiben már szerepelt a Műcsarnok kiállításán is. Nem kis feltűnést keltve a helyi lakosság körében, Zemplén vármegyéből a Győr közeli Szemerén telepedett le. A szemerei plébános, Szohurek Antal beszámolója szerint: „Lassankint híre ment a faluban, hogy az idegen lakó úriházában szépséges képek vannak nagy számban a falra aggatva, melyeket maga festett. [...] Állatfestészettel előszeretettel foglalkozik. Hogy állatmodellekre szert tegyen, maga is gazdálkodik.”34 Hírnevét Gillemot Ödön elsősorban „lovas” képeivel alapozta meg. Még a Szemerére érkezése előtti években hosszabb időt töltött Kisbéren, ahol „az állam számára festette a ménes híres lovait”.35 Nem kis mértékben az őt otthonában többször felkereső és néhány napot vele együtt eltöltő, dolgozó Lóth Józsefnek is köszönhetően, hosszas kapacitálás, rábeszélés után Gillemot Ödön hajlandónak mutatkozott arra, hogy a győri nyilvánosság elé bocsássa „a természet gyöngyeit és remekeit”, „Győrmegye, különösen pedig a szemerei és gyirmóthi határnak tüneményesen szép részeit” megörökítő alkotásait.36 A sajtóbemutatót követően, Tajnai-Gillemot Ödön kiállításának ünnepélyes megnyitója — „előkelő publikum jelenlétében”37 — 1908. december 10-én 11 órakor zajlott. A tárlatra Gillemot Ödön „néhány régebbi képe”38 mellett új, már a szemerei csendes magányban született festményét hozta el. Tematikai szempontból a kiállítás két nagy egységre, az állatábrázolásokra és a tájképekre épült. A megnyitón jelen lévő krónikások egyikének megítélésében Gillemot Ödön „az állatfestés terén utolérhetetlen”.39 Egy másik vélemény szerint a művész „tulajdonképpen és igazán állatfestő. Szelíd és békés állatok életét figyelte meg híven és szeretettel. Ez a szelídség, ez a békesség és ez a szeretet sugárzik a képeiről”40 is. Tájkompozícióit ugyanaz a harmóniára való törekvés jellemezte, mint állatképeit. Gillemot „nem forradalmár, nincsenek nagy jövőbelátásai, nincs benne tragikus vonás. Csak a nyugalmat látja, színek és érzések egybeolvadását. A természet melegségét és szépségét.”41 A látvány kiegyensúlyozottságát és tetszetősségét a kiállítás látogató közönsége vásárlásaival honorálta. A tárlat anyagából Hlatky Schlichter Lajos országgyűlési képviselő, majd őt követve dr. Bedy Vince kanonok, dr. Nitsch Árpád pápai kamarás, püspöki titkár és Csemez István földbirtokos vett műveket. Tajnai-Gillemot Ödön 1908-as győri tárlata december 20-án zárult.42 198
