Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Claudia Wunderlich: Késő nazarénus, késő romantikus és kártyatervező: A Kupelwieser-tanítvány Unger Alajos újrafelfedezése
CLAUDIA WUNDERLICH KÉSŐ NAZARÉNUS, KÉSŐ ROMANTIKUS ÉS KÁRTYATERVEZŐ... Összefoglalás A győri kártyafestő családból származó Unger Alajos a XIX. században meghatározó szerepet játszó késő romantikus és késő nazarénus művészet újra felfedezett képviselője. Kezdetben szülővárosában Hofbauer Jánosnál, majd először 1833-ban, illetve 1836-1842 között a bécsi akadémián tanult, utóbbi időszakban immár Leopold Kupelwieser tanítványaként. Művészete tematikai és festészeti szempontból a Kupelwieser körüli késő romantikus és késő nazarénus tradícióban gyökerezett. Nemcsak mestere irodalmi-zenei-művészi irányát képviseli, hanem Joseph von Führich, továbbá a Kisfaludy-féle Aurora számára illusztrációkat készítő Moritz von Schwind késő romantikus szellemiségét követve „meseszerűen poétikus” festési mód jellemzi, amelyet erős, keresztény és magyar patrióta meggyőződésének kifejezéséhez használt. A Győr visszafoglalása című csatakép és a művészt családja körében ábrázoló portré mellett, amelyek az 1970-es években a Magyar Nemzeti Galéria őrzésébe kerültek, egy további 1836-ból származó, tehát jelenleg első ismert műve is közgyűjteményben található, a fiatal nőt ábrázoló eddig teljesen ismeretlen festmény a University of Pennsylvania portrégalériájának tulajdonában van. A La vierge au bas-relief című festménye Cesare da Sesto nazarénus körökben nagyra értékelt azonos című képének másolata, de meggyőzően jut kifejezésre a nazarénus örökség a több jelenetből álló Vajk megkeresztelése című festményén is, amely egyben a pietas habsburgica — vagy pontosabban szólva a pietas hungarica — sajátos kifejeződése, akárcsak családi portréján, amely egyike a különösen ritka nazarénus családi portréknak. Unger Alajos személyében — C. L. Hofmeister és Georg Vogel mellett — a harmadik magyarországi biedermeier óraképfestőt sikerült azonosítanunk. Walter Scott A lammermoori menyasszony című regénye, illetve az azon alapuló Donizetti-opera, a Lammermoori Lucia alakjainak velencei látképbe ágyazott ábrázolása nem pusztán romantikus-fennkölt, hanem politikai célokat is kifejezésre juttatott, párhuzamban azzal, hogy Walter Scott hatása nemcsak a reformkori irodalomban és társadalmi életben volt meghatározó, hanem a nemzeti mozgalomban is. A nazarénus művészet látszólagos naivitása mögött — így Unger esetében is — romantikus jelképművészet rejtőzik, (Scholl 2007.) pontosabban a horatiusi ut pictura poesis helyére a Grewe (2009) által leírt mélyebb, gyakran többrétegű jelentést hordozó ut hieroglyphica pictura lépett, amelyet a modern szemlélőnek újra meg kell fejtenie. Újonnan előkerült forrás bizonyítja, hogy Unger Alajos családja híres kártyáinak tervezője volt és ezáltal szerepe volt a nemzeti, magyar kártyastílus kialakításában. A festő túl fiatalon halt meg ahhoz, hogy — leszámítva kártyaterveit — munkájának gyümölcseit learathassa. Szülővárosában azonban így is nagyra értékelték és az 1903-as győri művészeti kiállításon egykori akadémiai társával, August von Pettenkofennel egy szinten említették. Unger életműve tehát nemcsak a nazarénus 173
