Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Claudia Wunderlich: Késő nazarénus, késő romantikus és kártyatervező: A Kupelwieser-tanítvány Unger Alajos újrafelfedezése
CLAUDIA WUNDERLICH KÉSŐ NAZARENUS, KÉSŐ ROMANTIKUS ÉS KÁRTYATERVEZŐ... szerzőnél, Wackenrodernél és Tiecknél is különleges szerepet játszott. Utóbbi Franz Sternbald vándorlásai (1798) című műve egy Dürer-tanítvány itáliai utazását meséli el. A nazarénusok hosszú hajuk és Krisztushoz hasonló ruhájuk után kapták az i Nazareni gúnynevet, amelyből az irányzat elnevezése ered.55 (A nazarénus szó eredetéhez lásd Kislinger 2006, 296, 4. lábjegyzet.) A csoport 1818-as felbomlása után a megnevezés átöröklődött az első nazarénusokhoz közel álló művészekre is.56 Pforr 1812-es halálát követően csatlakozott a római csoportosuláshoz Peter von Cornelius, Julius Schnorr von Carolsfeld és Philipp Veit (1793-1877), akik közül Cornelius Overbeck mellett a nazarénusok legfontosabb személyiségévé vált. (Fastert 2000,37.) A Lukács testvérek nézeteinek meghatározó elemét a művészet és a vallás, illetve az érzelem viszonya képezte, számukra az erény57 és az igazság voltak a központi értékek, amelyek „a művész műveiben tükröződő hitelességét szolgálták”. (Uo. 38f.) Mintaként csak azt fogadták el, amely „a művésszel, a korszakkal, amelyben él, és a nemzettel, amelyhez tartozott, belső kapcsolatban állt”, amely megfelelt a művész érzéseinek és szíve sugalmazásainak. (Uo. 39f.) Rómában a nazarénusok különösen a Casa Bartholdy (1816/17) és a Casino Massimo freskóival (1819-1830) szereztek hírnevet maguknak. (ÖL: Nazarener) Josef Sutter volt az egyetlen a Lukács testvérek közül, aki az 1810-es években még egy ideig Bécsben maradt és ott sikeresen toborzott új követőket: Friedrich Schlegel két mostohafiát, Johannes (1790-1854) és a már említett Philipp Veitet, a frankfurti Städelinstitut későbbi igazgatóját, továbbá Franz Durnwaldert, Johann Christoph Ristet és Johann Evangelist Scheffert, Leonhardsdorf lovagját (1795- 1822), akit korai halála ellenére ma a legjelentősebb osztrák romantikusként tartanak számon. (Pfanner 2000, 28.) Julius Schnorr von Carolsfeld és Ferdinand Olivier később az osztrák fővárosba visszatérve folytatták munkájukat, Bécs mellett azonban Prágában, Münchenben, Düssseldorfban és Rómában is kialakultak nazarénus művészeti központok.58 (Uo. 27.) Münchenben, Frankfurtban és Düsseldorfban néhányan tanári kinevezést is kaptak és számtalan tanítványt gyűjtöttek maguk köré. (Suhr 2012, 14.) Bécsben is kialakult a nazarénusok egy ifjabb generációja, akikre azonban több más művész, köztük a tájképfestő Joseph Anton Koch (1768-1839) is hatással volt. Közéjük tartozott Leopold Kupelwieser is, (Pfanner 2000, 28f.) aki barátságban volt Moritz von Schwinddel és leginkább portréfestőként szerzett magának hírnevet, többek között annak köszönhetően, hogy Schubert körében mozgott és egy festményen megörökítette a schubertianusokat. Kupelwieser a nazarénus művészet továbbfejlesztőjeként „az irodalmi-zenei-művészi stílus” megalapítójának számít (Herbert Schindler). Kupelwieser volt Unger Alajos legfontosabb mestere a bécsi akadémián, de tanítványai közé tartozott még Eduard von Steinle (1810- 1886), aki a majna-frankfurti Städelinstitutban később a történeti festészet tanára volt, Eduard von Engerth, Franz Joseph Dobiaschofsky, August von Pettenkofen (1822-1889) és sokan mások.59 165
