Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Claudia Wunderlich: Késő nazarénus, késő romantikus és kártyatervező: A Kupelwieser-tanítvány Unger Alajos újrafelfedezése
CLAUDIA WUNDERLICH KÉSŐ NAZARÉNUS, KÉSŐ ROMANTIKUS ÉS KÁRTYATERVEZŐ... Ausztriában és Magyarországon akkoriban nem csupán Walter Scott-motívumok jelentek meg a játékkártyákon, hanem színdarabok szereplői is. (Uo.) Az Unger család a helyi sajtóban tájékoztatott arról, hogy új színházi whist-kártyáik a közeljövőben is kaphatók lesznek. (Das Vaterland 1845/21,4.) Más gyártóktól ismertek olyan kártyák, amelyek a Kunsthistorisches Museumban őrzött képek motívumait használták fel, például Rubens képeihez fordultak mintáért vagy Dürer Mindenszentek képéről kölcsönöztek pikk királyt. (Katalógus Leinfelden-Echterdingen 1987, 131 f.) „Színház és galéria azok a források, amelyekből a kártyakészítő historizáló ötleteit meríti. Közben folyamatosan térnek át olyan figurákra, amelyeknek nem voltak múzeumi előképeik.” (Uo. 132.) Ebből is látszik, milyen fontos volt a művészi igényű tervezés a kártyafestők versenyképessége szempontjából, és hogy ezért Unger Alajos korai halála nemcsak emberileg jelentett nagy tragédiát. Unger késő nazarénus és Leopold Kupelwieser tanítványa volt, de mit jelent ez pontosan művészete, illetve annak recepciója szempontjából? A Lukács szövetségtől a késő nazarénusokig és késő romantikusokig: a XIX. század egyik legfontosabb és legnagyobb hatású művészeti irányzatának felemelkedése és hanyatlása51 Az utóbbi évtizedekben, különösen az 1970-es évek óta a nazarénus művészet egyre erősödő átértékelése zajlik. A folyamat kezdetét Keith Andrews 1964-es alapműve, (Andrews 1964.) folytatását pedig kiállítások és az azokhoz kapcsolódó publikációk jelzik.52 Bár a nazarénus művészet a XIX. század egyik vezető német művészeti irányzata volt, az átértékelés ellenére Németországban még mindig inkább negatív érzések kapcsolódnak hozzá: sokan még mindig nem ismerik fel, „milyen alapvető jelentősége volt a nazarénusoknak a XIX. század művészettörténetében”. (Katalógus Mainz 2012, hátsó borító.) Tény, hogy „az újnémet vallásos-hazafias művészetnek” Németországban már a kezdetektől sok kritikusa akadt, köztük Johann Wolfgang von Goethe is. (Suhr 2012, 13; a művészeti formáról szóló vitához vö. Büttner 1983.) Sokan érezték úgy, hogy „ez a művészet túl vérszegény, túl intellektuális és egyszerűen túlságosan vallásos”, (Grewe 2009, 9.) mások számára a sík, rajzszerű festőstílus volt idegen. (Gossmann 2003.) Az idők során azonban a nazarénus művészet megítélése alapvetően megváltozott, legkésőbb a XX. század elején elkezdték „giccsnek” és a rossz ízlés megtestesülésének tartani. De vajon mi állt az akkori átértékelés mögött és mit jelent mindez Unger Alajos életműve szempontjából? Ennek megértéséhez először is a nazarénus művészet keletkezéstörténetét kell megvizsgálnunk. Olyan vallásos-romantikus művészetről, a biedermeier művészet egyik különleges irányzatáról van szó, amelynek ideológiai gyökerei a német és a bécsi romantikában keresendők, és amelyet 1809- ben a magukat Lukács testvéreknek nevező festők indítottak el. Röviden összefoglalva a nazarénus művészet romantikus, lényegében — ha nem kizárólagosan — római katolikus, nemzeti és a látszat ellenére intellektuális művészeti stílusként határozható meg. (Vö. Andrews 1964; Gossmann 2003; Grewe 163
