Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Claudia Wunderlich: Késő nazarénus, késő romantikus és kártyatervező: A Kupelwieser-tanítvány Unger Alajos újrafelfedezése
CLAUDIA WUNDERLICH KÉSŐ NAZARENUS, KÉSŐ ROMANTIKUS ÉS KÁRTYATERVEZŐ... lektál, amennyiben azt a korabeli gondolatot idézi, amelyben a haza, mint „a szeretett nő” jelenik meg, „a menyasszony és vőlegény, illetve a férj és feleség közti szerelem ideálja a hazafi és a haza kapcsolatára vetítődik ki”. (Hagemann 2006,144.) Úgy tűnik azonban, Unger ebben az esetben egy a Vajk-fesményhez képest eltérő politikai irányt akart kifejezni, bár hogy mennyiben beszélhetünk radikális politikai fordulatról, az a mű keletkezésére vonatkozó források hiányában nem tisztázható.48 A komor hangulatú képen megjelenített epizód azonban mintha már 1847-ben azt üzenné, hogy Magyarország tragikus eseményeknek néz elébe: a Scott-regény története szerint az Edgar Master of Ravenswoodba szerelmes Lucy Ashtont intrikus anyja, Lady Ashton,49 akarata ellenére, fondorlattal, a vak Alice jóslatai segítségével, de valójában politikai okokból kényszeríti férjhez Francis Laird of Bucklawhoz. Lucy csalódottságában a nászéjszakán egy tőrrel súlyosan megsebesíti férjét, aki túléli a sérülést, az asszony azonban nem sokkal később meghal. A regény utal Shakespeare Velencei kalmárjára is, amelyben a menyasszonyt nem kérdezik meg, hogy egyetért-e a vőlegény kiválasztásával. Összegezve az órakép meseszerűen romantikus stílusban készült, hasonlóan Joseph von Führich vagy Moritz von Schwind képeihez és az óraképen látható alakok, részben Unger más műveihez hasonlóan, igencsak hasonlítanak a játékkártyákról ismert figurákra. Tekintetbe véve a családi hátteret ez bizonyosan nem véletlen, különösen, hogy azokban az időkben a Scott műveinek szereplőivel díszített tarokk-kártyák is népszerűek voltak. (Mann 1990,93.) De hogyan is kapcsolódik a nazarénus művészet az iparművészethez? Unger Alajos festő és kártyafestő, avagy a nazarénus művészet és az iparművészet kapcsolata A nazarénus művészet alapvetően intellektuális beállítottságú volt, mégis szoros kapcsolatok fűzték az iparművészeihez. A legjobb minőségű nazarénus művek másolatban kegyképként terjedtek, ami vitathatatlanul hozzájárult a nazarénus művészet negatív megítéléséhez. A nazarénusokat ugyanakkor éppen ez különbözteti meg a francia akadémiától vagy a modern művészetkritikától, ők ugyanis nem tettek különbséget elit és népi művészet között, a legkülönbözőbb hordozókra dolgoztak és széles közönséghez szóltak. (Grewe 2009,16.) Julius Schnorr von Carolsfeld például készített egy képes Bibliát (1860), amely világszerte sikeres kiadványként a tömegek ízlését is befolyásolta, továbbá tervezett egy bibliai jelenetekkel díszített kártyajátékot is. (Wunderlich 2012, 273.) A nazarénus művészet és az iparművészet közti kapcsolatok fenti példái mellett nincs mit csodálkozni azon, hogy Unger Alajos legalább egy óraképet festett és kártyajátékokat is készített. Az Ungerek az 1840-es években az általa tervezett, magyar figurákkal és jelenetekkel díszített kártyalapoknak köszönhették széles körű ismertségüket. (Vö. uo. 268.) 161
