Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Claudia Wunderlich: Késő nazarénus, késő romantikus és kártyatervező: A Kupelwieser-tanítvány Unger Alajos újrafelfedezése
ARRABONA 2012. 50/2. TANULMÁNYOK Scott regényeinek aprólékos történelmi leírásai inspirálóan hatottak több XIX. századi festőre, köztük Delacroix-ra (Ravenswood mint önarckép, 1821, Louvre, Párizs), Brocky Károlyra (Lucy Ashton és Ravenswood meglátogatják a vakAlice-t, 1843, magángyűjtemény) és a preraffaeliták közül John Everett Millais-re (A lammermoori menyasszony, 1878, Bristol Museum). A skót regényírót Győrben is ismerték. A városban a Lammermoori Luciát már a reformkorban bemutatták, (Balázs 1980,147, 193.) és játszották az 1848. márciusi forradalmat követő napokban is. (Lám 1928, 70f.) Széchenyi István is jól ismerte Scott regényeit, nemcsak a naplóiban tesz róluk említést, hanem elismeréssel ír róluk a Hitelben (1830) is. (Szaffner 2006,141,144.) Rajta kívül más nemesek is nagyra értékelték a skót szerzőt. Az 1820-as években a főnemesség körében Bécsben és Pest- Budán elterjedt szórakozásnak számítottak az élőképek (tableaux vivants): a társaságjelmezbe öltözött tagjai közkedvelt regények jeleneteit elevenítették meg néma pózokban. A későbbiekben, az órakép keletkezése idején, ez a szórakozási forma már a művelt középrétegeket is meghódította. (Uo. 141.) Az 1830-as, 1840-es évek Magyarországán, ahogy az a korabeli sajtóból, naplókból és levelekből kiderül, jól kellett ismerni Scott műveit, ha valaki részt akart venni a középrétegek társasági életében, és ha érteni akarta a magyar irodalmat. (Uo. 141, 146.) Scott nagy hatással volt a Kisfaludy Károly körül csoportosuló Aurora kör tagjaira — köztük Toldyra, Vörösmartyra, Kölcseyre és Bajzára —, és ezáltal az 1830-as években született magyar prózára, mindenekelőtt Kisfaludy elbeszéléseire, de hatott Jósika Miklósra, Eötvös Józsefre, Kemény Zsigmondra, Gyulai Pálra és Jókai Mórra is. Toldy 1828-ban egy Scott-mű fordítását is elhatározta. (Uo. 139L, 146,150,156.) Walter Scott regényei a magyar nemzettudat fejlődésében is különösen fontos szerepet játszottak. (Uo. 138.) A Scott-féle patriotizmus magával ragadta a magyar nemességet és a feltörekvő polgárságot, többen Skóciába is elutaztak és utazási élményeiket írásban is megjelentették. (Uo. 141.) Velence 1798-1805 között, majd a napóleoni háborúkat és a francia megszállást követően 1814-1866 között a Habsburg-birodalomhoz tartozott. Az osztrák uralmat elnyomatásként megélő Velencének és a magyar liberálisok egy részének függetlenségi törekvéseire, illetve a múlt közös törökellenes háborúira történő utalások és nem utolsó sorban az órakép és Scott regényvilága közötti kapcsolatok alapján úgy véljük, hogy a naivnak ható, Joseph von Führich46 vagy Moritz von Schwind stílusához közel álló, meseszerűen romantikus felszín nem egyszerű zsánerképet, hanem késő romantikus jelképművészetet rejt. (Scholl 2007) Ezt a sejtést erősíti, hogy sok más órakép is hordoz politikai üzenetet. (Mészáros 2010) A magyar romantika művészetéből is ismert nemzeti konnotációjú tájak és helyszínek ábrázolása — ilyen Hofbauer műve, a Dévény vára —, akárcsak a fennkölt, vagy a fekete romantika. (Veszprémi 2010,164f.) Unger óraképe mindkettőt magában hordozza,47 ugyanakkor a politikai radikalizálódás időszakában a haza más kontextusban jelenik meg, mint amit a családi portré esetében láttunk. Az óraképen a jegyespár ugyanis a patriotizmusra ref160
