Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Claudia Wunderlich: Késő nazarénus, késő romantikus és kártyatervező: A Kupelwieser-tanítvány Unger Alajos újrafelfedezése
ARRABONA 2012. 50/2. TANULMÁNYOK A reformkori politikai helyzet rendkívül összetett volt. (Evans 2001, 299.) A mérsékelt liberalizmus és Széchenyi Istvánnak az 1840-es években elfoglalt konzervatívabb álláspontja, illetve az akkori konzervatívokkal kötött szövetsége jelölik ki azt a politikai irányt, amelynek felfogása a nyelvkérdés ellenére valószínűleg nem teljesen összeegyeztethetetlen az Unger-féle festmény felfogásával. (Vö. Bárány 1968, 102.) Unger Alajos, aki 1848-ban legalábbis egy rövid ideig a nemzetőrségnél szolgált, sok más korabeli győrihez hasonlóan, konzervatív hagyományok és liberális áramlatok között ingadozott. A két dinasztiának, a Habsburgoknak és az Árpádoknak a festmény felső részében kódolt szembeállítása, ezt a kettős vonzódást látszik kifejezésre juttatni. Egy olyan feszültséget, amely a forradalomig egyre csak erősödött. (Vö. Lám 1928, 87-111, aki Ecker János naplója nyomán leírja az egyes családokon belüli vitákat és konkrét személyek átfordulását.) Nem zárható ki tehát, hogy a kép egyaránt szólt a katolikus, mérsékelt liberálisokhoz és egyes arisztokratákhoz. Unger Alajos patriotizmusa egyfajta képi állásfoglalás a magyar művészet születése idején. Egy az ország számára felettébb nehéz időszakban, amelyben széles körben terjedt a magyar nemzet kikerülhetetlen pusztulását jövendölő, pesszimista, herderi gondolat. (Farkas 1931,111,128f.) Nagyon bonyolult, csaknem feloldhatatlan helyzet volt, amely időzített bombaként ketyegett és végül szükségszerűen Magyarország katasztrófájába torkollott, ez a feszültség jut kifejezésre a következő festményen, a biedermeier óraképen. Órakép velencei vedutával Unger Alajos óraképe (olaj, fémlemez, kb. 70 x 100 cm, j.j.l. A. Unger pinx. 847. magántulajdon) egy a képet hordozó fémlemezből, illetve egy cinkkel kivert, díszített aranykeretből áll, amelyhez egy masszív körtefadoboz41 kapcsolódik. Ez utóbbi rejti az óraművet és annak a bécsi Anton Olbrichnak az órajátékát, aki a prágai Rebnitz mellett a hasonló alkotások legjelentősebb mestere volt a XIX. században. (Mészáros 2010, 11 lf.) A képen egy tornyot díszítő óra minden egész és fél órában játszott el egy dallamot. A szerzőséget egyértelműsítő szignó Unger Alajost a harmadik név szerint ismert magyarországi óraképfestővé avatja. (Uo. 109.) Órás festményeket a XVIII. század óta készítettek, (uo.) de a XIX. században váltak igazán közkedveltté és népszerűségük jóval a biedermeier után is megmaradt. Simor Jánosnak is volt egy ilyen órája,42 és érdekes módon létezik olyan órakép is, amely Habsburg Rudolf és a pap legendáját ábrázolja.43 A képpel Unger minden bizonnyal egykori velencei útjára is utalni akart. Első látásra úgy tűnik, az ábrázolás nem sokban különbözik a Sámuel Prout (1783-1852) akvarelljei után készült Velence-metszetektől, csakhogy Prout Ungerrel szemben realisztikus jelenetet festett meg. Unger képén balra a háttérben, a Canale Grande partján a város egyik ismert jelképe, a barokk stílusú Santa Maria della Salute templom látható. A látvány az Arsenale felől tárul fel. A késő romantikus felfogásnak megfelelően a kép rend-158
