Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)

Tanulmányok - Claudia Wunderlich: Késő nazarénus, késő romantikus és kártyatervező: A Kupelwieser-tanítvány Unger Alajos újrafelfedezése

I . ARRABONA 2012. 50/2. TANULMÁNYOK burg, 1836-1844) című munkája is erősen hatott, bár leginkább az Osztrák Plutar­­chosra támaszkodott. (Uo. 69.) Hormayr műve inspirálta August von Kotzebue-t is a Szent Istvánról szóló Magyarok első jótevője című ünnepi darabjának megírására. A színmű ősbemutatójára 1812 februárjában a pesti német színház ünnepélyes megnyitóján Habsburg József főherceg, nádor jelenlétében került sor. (Mathew 2013,30.) Mivel Unger Alajos óraképe is irodalmi és zenei forrásokra támaszkodik, és mivel a nazarénusok a romantika szellemében különös figyelmet szenteltek a költészetnek és a zenének, bátran feltételezhetjük, hogy Unger Alajos ebből a szín­műből is merített inspirációt. Ahogy arról már volt szó, a Kotzebue-darabot, akár­csak a Győr visszafoglalásáról szólót Győrben 1839-ben az uralkodó jelenlétében is előadták. (Lám 1935, 31.) Érdemes tehát feltenni a kérdést, hogy Unger Vajk-fest­­ménye nem tekinthető-e konzervatív és alapvetően császárhű manifesztumnak, amely a Hormayr-i tradíció szellemében Szent István és a Habsburgok között igye­kezett szimbolikus kapcsolatot teremteni? A festmény egy sor nazarénus festménnyel, illetve azok előképeivel mutat ha­sonlóságot, így például Pforr már említett Habsburg Rudolf bevonulása Bázelbe című festményével (10. kép) és Raffaello Athéni iskola című freskójával (1510 körül, vati­káni stancák, ez az előképe Overbeck második világháborúban elpusztult Krisztus bevonulása Jeruzsálambe című képének, illetve Overbeck Der Triumph der Religion in den Künsten című képével (1829-40, Städelsches Kunstinstitut, Frankfurt am Main). A Pforr életművével mutatkozó párhuzamok különösen a vallási és ideológiai össze­fonódások miatt érdekesek. Pforr ugyanis azért választotta a XIII. században élt Habs­burg Rudolf motívumát, mert a rendkívül istenfélőnek tartott gróf a XIX. században a Napóleonnal szembeni német függetlenségi törekvések jelképévé vált. Rudolf ugyanakkor különleges szerepet játszott a pietas austriaca dinasztikus koncepciójá­ban, amely szerint Isten a Habsburg családot történelmi tettei miatt a katolikus egy­ház és a Szent Római Birodalom védelmezőjévé választotta. (Grewe 2009, 47f.) A mélyen vallásos Rudolfnak a kereszt (fiducia in crucem) és különösen az oltáriszent­­ség iránti ájtatosságáról több legenda is tanúskodik. Az egyik történet szerint a gróf átengedi lovát egy papnak, aki kezében az oltáriszentséggel egy haldoklóhoz igyek­szik. A tiszteletnek ez a megnyilvánulása, a pietas eucharistica alapozta meg az ural­kodóház szentségét. (Uo. a pietas eucharisticáról, a Habsburg uralkodók és a Szent Kereszt tisztelet kapcsolatáról vö. Coreth 2004,13-36.) Véleményünk szerint a Vajk-kép kontextuális összefüggésbe hozható Pforr Habsburg Rudolf bevonulása Bázelbe című képével, amely a XIX. századi német fes­tészet első valódi történeti témájú festménye, s mint ilyen jelentős hatást gyako­rolt. (Vancsa 1973, 23.) Pforrnak ráadásul van egy másik olajképe, amely Rudolfot és a papot ábrázolja (Rudolf von Habsburg und der Priester, 1809-10, Städelsches Kunstinstitut, Frankfurt am Main) (11. kép). A Rudolf-legenda a XIX. századi oszt­rák művészet egyik legkedveltebb toposza volt.33 (Uo. 185.) A történet, amely Fried­rich Schiller Habsburg grófja című 1803/1804-es balladájában nyerte el az évszázad 152

Next

/
Oldalképek
Tartalom