Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Claudia Wunderlich: Késő nazarénus, késő romantikus és kártyatervező: A Kupelwieser-tanítvány Unger Alajos újrafelfedezése
I . ARRABONA 2012. 50/2. TANULMÁNYOK burg, 1836-1844) című munkája is erősen hatott, bár leginkább az Osztrák Plutarchosra támaszkodott. (Uo. 69.) Hormayr műve inspirálta August von Kotzebue-t is a Szent Istvánról szóló Magyarok első jótevője című ünnepi darabjának megírására. A színmű ősbemutatójára 1812 februárjában a pesti német színház ünnepélyes megnyitóján Habsburg József főherceg, nádor jelenlétében került sor. (Mathew 2013,30.) Mivel Unger Alajos óraképe is irodalmi és zenei forrásokra támaszkodik, és mivel a nazarénusok a romantika szellemében különös figyelmet szenteltek a költészetnek és a zenének, bátran feltételezhetjük, hogy Unger Alajos ebből a színműből is merített inspirációt. Ahogy arról már volt szó, a Kotzebue-darabot, akárcsak a Győr visszafoglalásáról szólót Győrben 1839-ben az uralkodó jelenlétében is előadták. (Lám 1935, 31.) Érdemes tehát feltenni a kérdést, hogy Unger Vajk-festménye nem tekinthető-e konzervatív és alapvetően császárhű manifesztumnak, amely a Hormayr-i tradíció szellemében Szent István és a Habsburgok között igyekezett szimbolikus kapcsolatot teremteni? A festmény egy sor nazarénus festménnyel, illetve azok előképeivel mutat hasonlóságot, így például Pforr már említett Habsburg Rudolf bevonulása Bázelbe című festményével (10. kép) és Raffaello Athéni iskola című freskójával (1510 körül, vatikáni stancák, ez az előképe Overbeck második világháborúban elpusztult Krisztus bevonulása Jeruzsálambe című képének, illetve Overbeck Der Triumph der Religion in den Künsten című képével (1829-40, Städelsches Kunstinstitut, Frankfurt am Main). A Pforr életművével mutatkozó párhuzamok különösen a vallási és ideológiai összefonódások miatt érdekesek. Pforr ugyanis azért választotta a XIII. században élt Habsburg Rudolf motívumát, mert a rendkívül istenfélőnek tartott gróf a XIX. században a Napóleonnal szembeni német függetlenségi törekvések jelképévé vált. Rudolf ugyanakkor különleges szerepet játszott a pietas austriaca dinasztikus koncepciójában, amely szerint Isten a Habsburg családot történelmi tettei miatt a katolikus egyház és a Szent Római Birodalom védelmezőjévé választotta. (Grewe 2009, 47f.) A mélyen vallásos Rudolfnak a kereszt (fiducia in crucem) és különösen az oltáriszentség iránti ájtatosságáról több legenda is tanúskodik. Az egyik történet szerint a gróf átengedi lovát egy papnak, aki kezében az oltáriszentséggel egy haldoklóhoz igyekszik. A tiszteletnek ez a megnyilvánulása, a pietas eucharistica alapozta meg az uralkodóház szentségét. (Uo. a pietas eucharisticáról, a Habsburg uralkodók és a Szent Kereszt tisztelet kapcsolatáról vö. Coreth 2004,13-36.) Véleményünk szerint a Vajk-kép kontextuális összefüggésbe hozható Pforr Habsburg Rudolf bevonulása Bázelbe című képével, amely a XIX. századi német festészet első valódi történeti témájú festménye, s mint ilyen jelentős hatást gyakorolt. (Vancsa 1973, 23.) Pforrnak ráadásul van egy másik olajképe, amely Rudolfot és a papot ábrázolja (Rudolf von Habsburg und der Priester, 1809-10, Städelsches Kunstinstitut, Frankfurt am Main) (11. kép). A Rudolf-legenda a XIX. századi osztrák művészet egyik legkedveltebb toposza volt.33 (Uo. 185.) A történet, amely Friedrich Schiller Habsburg grófja című 1803/1804-es balladájában nyerte el az évszázad 152
