Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Claudia Wunderlich: Késő nazarénus, késő romantikus és kártyatervező: A Kupelwieser-tanítvány Unger Alajos újrafelfedezése
CLAUDIA WUNDERLICH KÉSŐ NAZARENUS, KÉSŐ ROMANTIKUS ÉS KÁRTYATERVEZŐ... Győr visszafoglalása A kisalakú képet Unger Alajos még bécsi akadémiai tanulmányai idején készítette (olaj, vászon, 47 x 65 cm, j.j.l. A. Unger pinx. 840,1970 óta a MNG őrzésében, ltsz. 70.214).14 A festmény a négy évi török megszállás után 1598. március 28-án sorra kerülő rohamot ábrázolja, ahogy egy felhős, holdfény nélküli éjszakán erdődi Pálffy Miklós és Adolf von Schwarzenberg katonáik élén visszafoglalják Győrt. A képen a Habsburg és török csapatok vad és színes kavalkádja látszik, amelyben az sem egyértelmű, hogy a fehér lovas Schwarzenberget vagy Pálffyt ábrázolja-e, de ez a többértelműség jellemző a nazarénus művészetre, ahogy arról a későbbiekben a Vajk-kép kapcsán még lesz szó. A XVI. században a keresztény Európa számára Győr visszavétele nagy jelentőséggel bírt, hiszen a várost propugnaculum et antemurale Christianitatisnak tartották. (Lénárt 2012, 123-125.). Ezt jelezte, hogy a győzelem emlékére Alsó-Ausztriában Sag Gott dem Herrn Lob und Dank, dass Raab wieder kommen in Christen Hand feliratú, úgynevezett győri kereszteket állítottak fel, amelyek egy része még ma is látható. (ÖL: Raaber Kreuze.) Unger a képen az ostrom idején még nem létező karmelita templomot is megfestette, Székely (1998,64.) szerint azért, hogy ott ábrázolhassa a legendás vaskakast, amely kukorékolásával előrevetítette a török megszállás végét. Unger azonban a barokk templomot bizonyosan nem csak a kakas miatt festette meg, hanem és inkább a nazarénus szellemiséget követve, vallási jelentése miatt. A képen a történelmi esemény a művész szubjektív érzelmeivel és vallási tartalommal elegyítve idealizált, időtlen jelentéssel töltődik fel — amit annak a török katonának az alakja is erősít, aki a bástyáról mintha egyenesen a pokolba zuhanna. (Vö. Gleis 2010, 99f.) Unger erősebben idealizál, mint Peter Krafft (1780-1856), akinek Zrínyi kirohanása című képe (1825, Szépművészeti Múzeum) (5. kép) kapcsán kritikusai azt vetették a szemére, hogy nem a valóságnak megfelelő gyalogos, hanem lovas ütközetet festett meg. (Vancsa 1973,150, 8. lábjegyzet.) A Győr visszafoglalása utáni időszak a magyarországi ellenreformáció, a rekatolizáció, illetve a barokk vallásosság popularizálódásának korszaka, (Klimó 2003, 97.) amely a nazarénus művészet vallási törekvéseivel, a megtérésre buzdítással ál _____________________________________________ lítható párhuzamba. (Grewe 2009, 319.) 5. kép Peter Krafft: Zrínyi kirohanása, 1825, olaj, vászon, 455 x 645 cm (Szépművészeti Múzeum 137) 143
