Mészáros Balázs: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/2. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Varga Kálmán: A nagycenki Széchenyi-kastély kutatástörténeti áttekintése, kapcsolódó irodalma és egy kastélymonográfia vázlata
ARRABONA 2012. 50/2. TANULMÁNYOK Egy tervezett kastélymonográfia főbb fejezetei Akár a kastély szőkébb értelemben vett építéstörténetét, akár a hozzá köthető, két évszázadnyi családi kötelékeket és életmódot nézzük, nyilvánvaló, hogy a már ismert vagy az utóbbi idők publikációiban közölt források ismételt áttekintése mellett a kutatásokat horizontálisan és mélységében is érdemes kiterjeszteni. (Hefele életműve, Kneidinger munkássága, korabeli utazók leírásai, OSZK Kézirattári anyag család- és birtoktörténeti vonatkozásai, gyűjteményekben lévő archív fotográfiák és ábrázolások elemzése, a Széchenyi-birtokok egyházainak historia domusai, Széchényi Viktor egyedülállóan gazdag hagyatéka, az esztergomi Duna Múzeumban őrzött Széchenyi-iratok gazdag gyűjteménye stb.) Megkockáztatjuk: mivel a Széchenyiek történelmi szerepe és a közjavát szolgáló mecenatúrája nagyobb jelentőségű, mint az épületé a hazai barokk építészetben, a kastélybéli — sok szempontból rendhagyónak is mondható — életformára és a személyzet viszonyaira legalább olyan fontos kitérni egy korszerű kastélytörténetben, mint az építési periódusok feltárására, nem is szólva a család Széchenyi István utáni nemzedékeinek világáról. Külön érdemes górcső alá venni a család egyes tagjairól a XIX-XX. században íródott életrajzokat, az azokban közölt adatokat és kiemelten a hivatkozott vagy felhasznált forrásokat, annál is inkább, mivel az ezekben idézett és jelzett dokumentumok egy része ma már eredetiben nem föllelhető.25 Célszerűnek tűnik, hogy a következőkben egy hiánypótló kastélymonográfia tartalmi vázlatával érzékeltessük úgy annak összetettségét és felépítését, mint azt a tágabb horizontot, mely egyúttal kutatási programnak is fölfogható. A tervezetben szereplő címek és alcímek természetesen munkacímként értendők. I. Fejezet: a Széchenyiek (családtörténeti összefoglaló) A család múltja, felemelkedése A birtokrendszer kialakulása a XVIII. századra (a család gazdasági háttere) A Széchenyiek családi rezidenciái, birtokközpont jai és városi házai a XVIII. században II. A kastély és a kert építéstörténete (17507-1820) A hazai barokk világi építészet a XVIII. században A kiscenki korábbi épület („majorház”) Széchényi Antal építkezései (1767-ig) Széchényi Ferenc átalakításai (1820-ig) Belső térrendezés, enteriőrök, lakó- és kiszolgáló terek A kertek és a park kialakítása, változásai A kastély jelentősége, helye a magyarországi világi építészetben 128