Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Dominkovits Péter: A mezővárosi írásbeliség egy dokumentuma a XVII. század elejéről: Gálházy Miklós mosoni bíró levele Sopron város magisztrátusához, 1608
ARRABONA 2012. 50/1. TANULMÁNYOK korlatéval állítható párhuzamba az alsó-ausztriai kamarának zálogolt Kőszeg (Güns) esete. 1552-től a telekkönyvek, 1572-től a tanácsülési jegyzőkönyvek, 1580-tól a kamarási számadáskönyvek sorozatai ismertek. (Dominkovits 2009, 82-83.)4 A német nyelvű hivatali írásbeliséggel párhuzamosan alakulhatott ki a térség jelentősebb magyar mezővárosaiban is a tanácsülési jegyzőkönyvekben testet öltő, anyanyelvű hivatali írásbeliség. Sajnos jelenleg csak a dualizmus kori településmonográfia betűhív szövegközlései nyomán ismertek Sopron vármegye egyik legjelentősebb oppiduma, Csepreg 1558-1560 közötti polgármesteri jegyzőkönyvei, de még az itteni töredékes közlések is az 1590-es évektől egyértelműen folyamatos jegyzőkönyvezésre utalnak. (Farkas 1887, 47-49., 53-57.) Még kevésbé ismert az ugyancsak soproni mintára, kettős városvezetői szerkezetben (polgármester, bíró) funkcionáló Vas vármegyei Sárvár esete: 1561-1562. évi latin szövegrészeket tartalmazó, magyar nyelvű tanácsülési jegyzőkönyve máig nem kapta meg a megfelelő publicitást.5 A régió nagy mezővárosai sorából a győri székeskáptalan földesurasága alatt álló Győr erődváros tanácsülési és bíráskodási jegyzőkönyvei a város visszafoglalását, illetve a polgári közösség újjáalakulását követően, 1600-tól maradtak fenn. A győri püspök privilegizált mezővárosa, Szombathely esetében bár több XVI. századvégi (1598-1599) hegykönyv-töredék ismert, a város levéltárának Bocskai-felkelés alatti pusztulása miatt — ugyanis a Németújvárba (Güssing, A.) menekített archívum tűzvész áldozata lett — csupán az 1604-1605 évből maradt fenn latin szövegrészeket tartalmazó magyar nyelvű bíráskodási és tanácsülési jegyzőkönyv töredék, 1606-től pedig folyamatosak a mezővárosi protokollumok. (Dominkovits 2009, 84-85.) A magyaróvári uradalomhoz tartozó Nezsider és Ruszt példája általánosan felhívja a figyelmet a Moson vármegye nagy részét elfoglaló uradalomhoz tartozó mezővárosok fejlett hivatali írásbeliségére. Az uradalom- és megyeközpontból, Magyaróvárról ismert az 1581-1582. évi német nyelvű tanácsülési és bíráskodási jegyzőkönyv. (Kenyeres - D. Szakács - Mihály 2012) A XVI. század egyetlen magyaróvári protokolluma egy olyan tisztázati példány, amely írásképében, a benne rögzített szövegekben egy immáron letisztult német nyelvű hivatali írásbeliséget mutat. Cseppet sem kizárható, hogy egykor előzményei lehettek. Fölöttébb sajnálatos, de a szomszéd mezőváros, Moson esetében nem maradt fenn XVI-XVII. századi protokollum. így a kedvezőtlen forrásadottságok miatt a kutatónak még inkább örülnie kell egy-egy mosoni mezővárosi kiadvány feltűnésének, mely a mezőváros bírói archontológiájához, társadalmához, a város és lakossága gazdálkodásához, kapcsolatrendszeréhez, a hivatali írásbeliség sajátosságaihoz egyaránt információkat nyújthat. Az eddigi tapasztalatok alapján legvalószínűbb, hogy az ilyen mezővárosi kiadványok elsősorban a régió ma is gazdag kora újkori iratanyaggal rendelkező szabad királyi és mezővárosainak regisztraturájából kerülhetnek elő, miképpen a Magyar Kamara Archívuma sem kizárható. Valószínű, hogy a Nezsiderrel, Miklósfaluval (Nickelsdorf, A) is aktív kapcsolatot tartó Ruszt város gazdag
