Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Dominkovits Péter: A mezővárosi írásbeliség egy dokumentuma a XVII. század elejéről: Gálházy Miklós mosoni bíró levele Sopron város magisztrátusához, 1608
DOMINKOVITS PETER A MEZŐVÁROSI ÍRÁSBELISÉG EGY DOKUMENTUMA... Dominkovits Péter A MEZŐVÁROSI ÍRÁSBELISÉG EGY DOKUMENTUMA A XVII. SZÁZAD ELEJÉRŐL: GÁLHÁZY MIKLÓS MOSONI BÍRÓ LEVELE SOPRON VÁROS MAGISZTRÁTUSÁHOZ, 1608 A XVI. század során jelentős változás következettbe a térség városi hivatali írásbeliségében. A legfejlettebb adminisztrációval rendelkező, sok település számára mintaadó várostípust, a szabad királyi várost e régióban Sopron képviselte. A szabad királyi városi kancellária gyakorlatában a XV. század harmadik évtizedétől feltűnt, de a század utolsó harmadától nagyobb számban terjedt el az ún. vegyes városi könyvek használata, melyek mellett már az utóbbi időszakban megjelentek az anyanyelven vezetett, speciális ügyekre koncentráló városi könyvek. így Sopron esetében az ingatlan és telekváltozásokat 1480-tól a telekkönyvben (Grundbuch) tartották nyilván.1 A XVI. század első harmadában a szabad királyi város adminisztrációs gyakorlatában a bíráskodás, a gazdálkodás, a városi háztartás, az ingatlan-nyilvántartás, általánosságban a város igazgatásának, lakosai ügyeinek regisztrálása céljából — a még egy ideig párhuzamosan vezetett vegyes városi kötetek mellett — kialakultak a speciális városi könyvsorozatok. így 1527-től megjelent a nem csak bevételi és kiadási oldalra, hanem azokon belül rovatokra is tagolt városi kamarási számadások sora (Kammerraittungen), avagy 1533-tól az először döntően folyamodásokat, vagyonosztásokat, magánvádakat, polgári pereket, kisebb részben fenyítő- és büntetőügyeket, valamint városi határozatokat tartalmazó tanácsülési és bíráskodási jegyzőkönyvek (Rahtsprotokoll) ,2 Mindkét városi könyvtípust alapvetően anyanyelven (németül) vezették, a latin nyelvű bejegyzések száma viszonylag kevés volt.3 Egy generációval a soproni városi könyvsorozatokat követően a térség mezővárosainak hivatali írásbeliségében is feltűntek az anyanyelven vezetett ún. tanácsülési jegyzőkönyvek, melyek nagyobb részben bíráskodással, magisztrátushoz felterjesztett magánjogi ügyekkel, hiteleshelyi feladatok ellátásával (ügyvéd- és telekvallások), kisebb részben közigazgatási, gazdasági döntésekkel kapcsolatos határozatokat, felvallásokat, perjegyzőkönyveket, és ítéleteket tartalmaztak. Moson, Sopron, Győr és Vas vármegye területéről az első, német nyelven folyamatosan vezetett mezővárosi tanácsülési jegyzőkönyv 1561-ből a magyaróvári uradalomhoz tartozó Nezsiderből (Neusiedl am See, A.) maradt fenn. Hasonlóképpen korai, magas szintű hivatali írásbeliség jellemezte az ugyancsak magyaróvári uradalomhoz tartozó Sopron vármegyei Rusztot (Rust, A.). A mezővárosi jegyző és kancellária differenciált működését érzékelteti az alábbi: a településről 1561-től fennmaradtak a hegykönyvek (Bergbücher), 1576-tól ismertek az árvakönyvek (Waisenbücher) sorozatai. Még a már említett ruszti hivatali írásbeliségnél is jóval differenciáltabb, egyértelműen egy generációnyi idővel későbbről, Sopron szabad királyi város gya63
