Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)

Tanulmányok - Dominkovits Péter: A mezővárosi írásbeliség egy dokumentuma a XVII. század elejéről: Gálházy Miklós mosoni bíró levele Sopron város magisztrátusához, 1608

DOMINKOVITS PETER A MEZŐVÁROSI ÍRÁSBELISÉG EGY DOKUMENTUMA... Dominkovits Péter A MEZŐVÁROSI ÍRÁSBELISÉG EGY DOKUMENTUMA A XVII. SZÁZAD ELEJÉRŐL: GÁLHÁZY MIKLÓS MOSONI BÍRÓ LEVELE SOPRON VÁROS MAGISZTRÁTUSÁHOZ, 1608 A XVI. század során jelentős változás következettbe a térség városi hivatali írás­beliségében. A legfejlettebb adminisztrációval rendelkező, sok település számára mintaadó várostípust, a szabad királyi várost e régióban Sopron képviselte. A szabad királyi városi kancellária gyakorlatában a XV. század harmadik évtizedétől feltűnt, de a század utolsó harmadától nagyobb számban terjedt el az ún. vegyes városi könyvek használata, melyek mellett már az utóbbi időszakban megjelentek az anyanyelven ve­zetett, speciális ügyekre koncentráló városi könyvek. így Sopron esetében az ingat­lan és telekváltozásokat 1480-tól a telekkönyvben (Grundbuch) tartották nyilván.1 A XVI. század első harmadában a szabad királyi város adminisztrációs gyakorlatában a bíráskodás, a gazdálkodás, a városi háztartás, az ingatlan-nyilvántartás, általános­ságban a város igazgatásának, lakosai ügyeinek regisztrálása céljából — a még egy ideig párhuzamosan vezetett vegyes városi kötetek mellett — kialakultak a speciális városi könyvsorozatok. így 1527-től megjelent a nem csak bevételi és kiadási oldalra, hanem azokon belül rovatokra is tagolt városi kamarási számadások sora (Kammer­­raittungen), avagy 1533-tól az először döntően folyamodásokat, vagyonosztásokat, magánvádakat, polgári pereket, kisebb részben fenyítő- és büntetőügyeket, valamint városi határozatokat tartalmazó tanácsülési és bíráskodási jegyzőkönyvek (Rahts­­protokoll) ,2 Mindkét városi könyvtípust alapvetően anyanyelven (németül) vezették, a latin nyelvű bejegyzések száma viszonylag kevés volt.3 Egy generációval a soproni városi könyvsorozatokat követően a térség mező­városainak hivatali írásbeliségében is feltűntek az anyanyelven vezetett ún. taná­csülési jegyzőkönyvek, melyek nagyobb részben bíráskodással, magisztrátushoz fel­terjesztett magánjogi ügyekkel, hiteleshelyi feladatok ellátásával (ügyvéd- és telekvallások), kisebb részben közigazgatási, gazdasági döntésekkel kapcsolatos ha­tározatokat, felvallásokat, perjegyzőkönyveket, és ítéleteket tartalmaztak. Moson, Sopron, Győr és Vas vármegye területéről az első, német nyelven folyamatosan ve­zetett mezővárosi tanácsülési jegyzőkönyv 1561-ből a magyaróvári uradalomhoz tartozó Nezsiderből (Neusiedl am See, A.) maradt fenn. Hasonlóképpen korai, ma­gas szintű hivatali írásbeliség jellemezte az ugyancsak magyaróvári uradalomhoz tartozó Sopron vármegyei Rusztot (Rust, A.). A mezővárosi jegyző és kancellária dif­ferenciált működését érzékelteti az alábbi: a településről 1561-től fennmaradtak a hegykönyvek (Bergbücher), 1576-tól ismertek az árvakönyvek (Waisenbücher) so­rozatai. Még a már említett ruszti hivatali írásbeliségnél is jóval differenciáltabb, egyértelműen egy generációnyi idővel későbbről, Sopron szabad királyi város gya­63

Next

/
Oldalképek
Tartalom