Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Nemesné Matus Zsanett: Csesznek váráról. Adalékok a XIX. századi rege műfajtörténetéhez
ARRABONA 2012. 50/1. TANULMÁNYOK JEGYZETEK 1 Legújabbkori és helytörténeti dokumentációs, nem tárgyi emlékek leltárkönyve. HD.67.1.1. - HD.75.90.29., 12. lap/4. bejegyzés. 2 Tanulmányomban ezt a névváltozatot használom, mert a szakirodalomban is így szerepel. A kötet elején azonban Bodroghi Papp István olvasható, a forrásokban pedig a további névváltozatok fordulnak még elő: Bodroghy Pap, Bodroghy, Bodrogi, Bodrogy, Bodroghy (Pap), Papp. 3 Ma: Heiligenkreuz im Lafnitztal, Ausztria. 4 Bodroghy Papp István életrajza még nem teljes. A hiányzó adatokkal történő kiegészítése után teljességében fogom azt közölni. 5 A Pap család vagy másképpen Bodroghy család Bodroghy Gergely által 1563. november 15-én szerzett címeres nemeslevelet. (Nagy 1862, 108.; Kempelen 1911, 284-285.) Bodroghy Papp István a család nemesi bizonyságlevelét 1824-ben, Mezőberényben mutatta be. (Héjjá 2009, 237.) A család nemességére vonatkozóan lásd még pl.: Nagy 1858,147.; Siebmacher 1885-1894, 71.; Kőszeghy 1899, 47.; Balogh 1901, 233-234. 6 Uraiújfalu, evang. vegyes akv. (1784-1813), I. köt., föl. 72r (MÓL Mikrofilm-gyűjtemény, A 2723.). 7 A gimnáziumban tanulók névsora teljeséggel megtalálható a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium könyvtárában. 8 Hogy Bodroghy egy évig a pozsonyi jogakadémián tanult, az a győri jogakadémia bejegyzéseiből tudható. (GyMSMGyL, VI. 501. [Győri Tankerületi Főigazgatóság iratai]) b. [Győri kerület iratai]) Az 1777 és 1849 közötti pozsonyi jogakadémiai hallgatóság névsorából azonban neve hiányzik. (M. Novák 2007.) 9 GyMSMGyL, VI. 501. (Győri Tankerületi Főigazgatóság iratai) b. (Győri kerület iratai). 10 EOL, Székács József bányakerületi püspök hagyatéka, 3.3/24. Székács József levelezése, 10. pallium. 11 Sárosi Gyula (1816-1861) eredeti neve: Sárosy Lajos. Az Arad megyei Borossebesről származott, és 1819-ben került Békés megyébe. A mezőberényi gimnázium elvégzése után Eperjesen tanult jogot és az ottani gimnáziumban magyar nyelvet és irodalmat tanított, közben pedig bekapcsolódott az eperjesi kollégiumban működő írói kör munkájába is. Forradalmi hangvételű versei 1838-tól jelentek meg. Miután 1849-ben kiadta Arany Trombita című verses politikai röpiratát, elfogták és 1855-ig Königgrátzben raboskodott. Szabadulása után tovább folytatta írói tevékenységét, de egy Habsburg-ellenes vers miatt felségsértéssel vádolták és Budweisbe internálták. Röviddel halála előtt tért vissza Pestre. (Elek 1985a, 141-173.) 12 Szakái Lajos (1816-1875) egy napon született unokatestvérével, Sárosi Gyulával. Szakái köröstarcsai származása miatt szintén Mezőberényben tanult, majd a gimnázium elvégzése után Sárosi Gyulát követve Eperjesre került. Első verseit — melyekre a népies hangvétel és a politikától való távolmaradás jellemző — 1833-ban írta. A Wenckheim családdal végig jó viszonyt ápolt, és velük együtt sokat tett Gyuláért. Pl. 1860-tól részt vett a Szolnok-aradi és az Alföld-fiumei vasútépítő bizottságban, 1863-ban pedig társaival együtt megszervezte a Békés Megyei Takarékpénztári Egyesületet. Élete végén elhagyta Gyulát, visszaköltözött szülőfalujába, ahol gabonakereskedőként élt. (Elek 1985b, 118-140.) 13 Székács Józseffel (1809-1876) — aki Sárosy Lajoshoz és Szakái Lajoshoz hasonlóan szintén az 1802- ben létrejött mezőberényi gimnáziumban tanult — Bodroghy az 1825/26. tanévben ismerkedett össze. A gimnázium létrejöttében fontos szerepet játszó Major Pált a tanulók minden évben köszöntötték, és az 1825/26. tanévben Székács mondhatta el a magyarul és latinul is megfogalmazott üdvözlő versét. Mivel Major Pálnak nagyon tetszett, ezért meghívta magához a fiatal diákot ebédre, ahol Bodroghy Papp István is jelen volt. (Zsilinszky 1909,11.; Irányi 1973,14.) 14 Székács József: Bodroghy István Úrhoz. „Százszor kérdeztem él e’ Bodroghy? / ’S Berényben él e vagy Magyar hazánknak / Más tartományin járja életét? / ’S költői lelkű Kérink úgy felelt / Mint óhajtám. — ah tisztelt Bodroghym! / Zavartalan magányom’ csendiben / Melly gyakran szállnak hozzád képzetím / Rokon Kérim írt, — ’s írt felőled is / ’S neveddel feltűnt emléked szivemben / ’S emlékeddel gyermek koromnak évi.” A vers keletkezésének idejéről és helyszínéről pontos információ nincs. EOL, Székács József bányakerületi püspök hagyatéka, 3.3/9. Eredeti és fordított költemények, fogalmazványok. 15 A Wenckheim család a XVIII. század végén került Mezőberénybe, mikor özv. Siskovics Józsefné Harruckern Borbála 1798. május 8-án adósságai miatt zálogba adta Dobozt és a hozzá tartozó pusztákat. Még ugyanabban az évben eladta Berényt és Kamutot is báró Wenckheim Ferencné Rosenfeld Karolinának, aki 1808-ban átadta Mezőberényt fiának, Wenckheim Józsefnek (1778-1830, aradi főispán). (Implom 1973, 94-95.) Wenckheim József felesége volt báró Orczy Terézia, akihez Bodroghy a kötet utolsó versét írta. 190
