Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Horváth Gergely Krisztián: A nemnemes társadalom strukturális sajátosságai Moson vármegyében a rendi korszak végén
ARRABONA 2012. 50/1. TANULMÁNYOK kisebb házmérettel jár együtt (katolikus-evangélikus-izraelita: 8,15 fő; katolikus-evangélikus: 7 fő), ami a háztartásnagyságnál is érvényesül (katolikus-evangélikus: 5,53 fő; katolikus-evangélikus-izraelita: 5,0 fő). A nős férfiak aránya a 17-40 év közötti keresztény férfiakon belül 1805-1847 között sem a felekezetek, sem pedig a nemzetiség tükrében nem mutat értékelhető eltéréseket. Annyi ellenben mégis megállapítható, hogy gyenge pozitív kapcsolat van a római katolikus és a nős férfiak aránya között, azaz minél magasabb valahol a katolikus férfiak aránya, annál magasabb a házasoké is (r = 0,27), míg az evangélikus férfiaknál ennek ellenkezője igaz (r = -0,227). Érdekes, de a férfiak házasodási kedve semmiféle formában nem függ össze a zsellérek helyi arányával. Az egyes települések ezen belül viszont igen nagy eltéréseket mutatnak. Az ennek hátterében meghúzódó okokat nem tudtam felderíteni. A vizsgálat eddig bemutatott lépcsőiben alkalmazott korrelációs és regressziós modellekből a bevont változók közötti kapcsolatra csak kisszámú és gyenge összefüggés volt kiolvasható. A nemnemes összeírások sajátossága miatt nem volt lehetséges, hogy a helyi társadalmak anyagi alapjára vonatkozó rovatos adatokat vonjak be az elemzésbe. Ezt a hiányt az 1828-as adóösszeírással valamelyest pótolhatónak véltem, úgy, hogy az ott szereplő értékeket az 1827-es nemnemes öszszeírás eredményeivel vetem össze. Elsősorban az olyan, biztos viszonyítási pontot jelentő rovatoktól reméltem segítséget, mint a szántók és a rétek kiterjedése, illetve az állatállomány nagysága számosállatban42 kifejezve, még akkor is, ha tudjuk, az itt megadott értékek pontossága még több kívánnivalót hagy maga után, mint a nemnemes összeírások adatai. Itt csak remélhetjük, hogy az adatok — az eltagadások ellenére — egy irányban és azonos mértékben torzítanak.43 A társadalmi kategóriák közül az 1827-es „parasztok” kategória megfeleltethető az 1828-as .jobbágyok” kategóriának. Községenként csak csekély, általában 1- 3 %-os eltérés jelentkezik a jobbágyként összeírtak számában, de előfordult teljes egyezés is. A házak számában szintén csak kis különbségek akadnak, melyek nem befolyásolták az elemzés érvényességét. A korrelációs kapcsolatokból azokat gyűjtöttem ki, melyek nem teljesen magától értetődő összefüggéseket takarnak (mint amilyen például a házak száma és a népességszám közötti, igen szoros együttállás). A kapott eredmények sok tekintetben meglepők. 1 2 1. A szántók kiterjedése vagy a szőlők léte egyetlen esetben sem bír magyarázóerővel. 2. A parasztoknak a zsellérekhez viszonyított aránya gyenge negatív kapcsolatban áll a rétek kiterjedésével (r = -0,353), azaz minél nagyobb a rétek kiterjedése, annál kisebb a jobbágyoknak a zsellérekhez viszonyított aránya. (Ez persze annak is köszönhető, hogy a paraszt-zsellér és a paraszt-férfi arány korrelációja 0,98.) 88
