Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Horváth Ciprián: X-XI. századi, tausírozással díszített, trapéz alakú kengyel Mosonmagyaróvár határából
HORVÁTH CIPRIÁN X-XI. SZÁZADI, TAUSÍROZÁSSAL DÍSZÍTETT, TRAPÉZ ALAKÚ KENGYE... Horváth Ciprián X-XI. SZÁZADI, TAUSÍROZÁSSAL DÍSZÍTETT, TRAPÉZ ALAKÚ KENGYEL MOSONMAGYARÓVÁR HATÁRÁBÓL 2010-ben Németh Alajos mosonmagyaróvári lakos egy trapéz alakú, fémberakással díszített kengyelt ajándékozott a Hansági Múzeumnak, melyet a város ÉNy-i határában, a mai 1. számú műúttól mintegy 100 m-re talált egy, a környezetéből kissé kiemelkedő dombon. (1. térkép). Mivel Győr-Moson-Sopron megyéből mindeddig nem ismert hasonló díszítésű kengyel, ezért úgy vélem, közzététele megérdemel egy önálló publikációt. Továbbá a X-XI. századból származó, tausírozással díszített, trapéz alakú kengyelek felgyűjtése és értékelése máig hiányzik a korszak kutatásán belül, így jelen munka keretei között erre is szeretnék vállalkozni. A kovácsolt vaskengyel trapéz alakú, külső oldalán gerinceit szárait összeszűkülő nyak köti össze a kengyel legyezőszerűen kiszélesedő fülével, melynek felső oldala ívelt. A fül a kengyelszíj számára ovális alakban áttört. Talpalója ívelt, három bordával erősített. A szárak és a talpaló találkozási pontján lapos gomb található. A kengyel előoldala fémberakással díszített. A szárakat ütemesen sorakozó bronzhuzal berakás díszíti, melyek sorába a fül alatti részen egy „X” alakú minta ékelődik. A fül két oldalán ugyancsak huzalberakás látható, megközelítőleg a szíj befűzésére szolgáló lyuk vonaláig. A szárak és a talpaló találkozásánál lévő gombokon 3-3 huzalberakás található, mely a talpaló szárakhoz közeli részein is folytatódik. Különbség azonban, hogy ez utóbbiak kivételével a huzalok alapfémből kiemelkedő részeit szélesre kalapálták. Hátoldala diszkeden. M.: 17,3x13 cm, a fül sz.: 3,6 cm, a talpaló sz.: 2,8 cm. HM ltsz. n. (J. tábla) Kutatástörténet E kengyeltípus fémberakással — lemez- vagy huzaltausírozással — történő gyakori díszítését már Hampel József felismerte. (Hampel 1900, 766.; Hampel 1905, 239.) A leletanyag gyarapodása nyomán a több helyről is előkerült trapéz alakú kengyelek feldolgozását a későbbiekben Kovács László végezte el, több munkájában is figyelmet szentelve nekik. (Kovács 1986; Kovács 1986a) Anyaggyűjtése során — teljességre nem törekedve — a tárgytípus 91 példányát gyűjtötte fel, melyből 29 db volt tausírozott. Rámutatott, hogy a lemezrátétes, vagy huzalberakásos díszítés fontos, bár nem általános ismertetőjegye a típusnak, s érintette ennek technikai kivitelét is. A kutatásban kevésbé elemzett technológiai jellegű észrevételekkel gazdagította ismereteinket Gábor Gabriella rövid tanulmánya a décsei kengyelek restaurálásának folyamatáról. (Gábor 1996) Heinrich-Tamáska Orsolya és Ódor János Gábor a későavar és honfoglalás kori lovas sírok kapcsán utalt a X. század közepétől elterjedő, trapéz alakú kengyelek és az avar kori huzalberakás hasonlóságára. (Heinrich-Tamáska-Ódor 2005, 162.) 7
