Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Mészáros Ágnes: Két orientális kép a győri Xántus János Múzeum gyűjteményében
MÉSZÁROS ÁGNES KÉT ORIENTÁLIS KÉP A GYŐRI XÁNTUS JÁNOS MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBEN A győri múzeumban őrzött két műalkotással kapcsolatban felvetődő kérdések és problémák közül csupán néhányat érintett a jelen tanulmány, melynek elsődleges célja volt e festményeket egy művészettörténeti-kultúrtörténeti kontextusban elhelyezni, illetve kezdő lendületet adni további kutatások számára. JEGYZETEK 1 Ismeretlen művész: Karavánt megtámadó vadállat. Olaj, vászon, 125x147 cm, Ltsz. nélkül 2 Ismeretlen művész: Egyiptomi templom romjai, XIX. század második fele. Papír, toll, akvarell, 325x450 mm, ltsz. K.65.64.1. Petz Aladár kórházi főorvos hagyatéka. 3 Például Horace Vemet: Oroszlánvadászat, 1836. olaj, vászon, 57,1x81,7 cm, Wallace Collection, London. Delacroix érdeklődése az 1840-es évek végétől fordult az állatjelenetek felé, oroszlánvadászatot ábrázoló festményei zömében az 1850-es évek második felében születtek. (Jobert 1998, 264-267.) 4 A műtárgy 25-ös sorszámmal szerepel a hagyatéki eljárás során összeírt műtárgylistán. Az egykor dr. Petz Lajos győri tiszti főorvos és kórházigazgató által létrehozott képgyűjteményt (összesen 30 festmény és 20 grafika) egy okiratgyűjteménnyel együtt dr. Petz Aladár, előbbinek a fia és örököse hagyományozta végrendeletében a győri Xántus János Múzeumra, 1956-ban. A gyűjtemény csak 1980- ban, Petz Aladár özvegyének a halála után került ténylegesen a múzeumba. (Állandó kiállítás nyílt Győrött. A Petz-család műgyűjteménye. Kisalföld, 1981. március 31. — Xántus János Múzeum KA 3406- 81) A kép eredetileg Petz Aladár otthonában, a dolgozószoba falán függött: egy ezt dokumentáló fotó is található a Xántus János Múzeum Adattárában. (Fotók: Petz Aladár otthona képeivel, a felszámolás előtt. Xántus János Múzeum KA. 3232-81) 5 Xántus János Múzeum Helytörténeti Adattár 53-68 6 A kiállítást május 31-én nyitották meg, és két héten át, június 14-ig volt látogatható. (Almási 2009; Csatkai 1966) Itt szeretném megköszönni Székely Zoltánnak, hogy felhívta figyelmemet erre a két publikációra. 7 Egészen pontosan a Győri Hírlap 1903. június 4-i száma (XLV1I. évf., 128. sz.), a 2. oldalon. A listát egy az egyben közli cikkében Almási 2009, 219-221. 8 Csatkai megjegyzi, hogy a kiállítási katalógusban és a kiállított képek mellett szereplő feliratokon a művészneveket a tulajdonosok bemondása alapján tüntették fel, tehát kritikával kell kezelni az újságokban található adatokat. (Csatkai 1966,231.) Ezt megerősíti Almási is, aki tanulmányában több példát hoz arra, hogy az akkori attribúciók azóta hogyan dőltek meg több festmény esetében is. 9 Leander Russ életéről és munkásságáról lásd Blaschek 2010, 9-12.; Beetz 1936; Koschatzky 1991,49- 51.; Chaloupek 2010, 190-191. 10 Elismert történeti festő, a Belvederében lévő Kaiserliche Gemäldegalerie őre, 1810-től János főherceg udvari festője. Gyermekei közül nemcsak Leander, hanem egy leány, Clementine is az apa nyomdokaiba lépett és festőművészként kereste kenyerét. (Koschatzky 1991, 49.) 11 Életrajzához lásd Blaschek 2010, 12-18. 12 Prokesch-Osten naplójából rekonstruálható az útvonal: Triesztből hajóztak Alexandriába, onnan Kairóba, innen ellátogattak a gizai piramisokhoz, majd a Nílus-delta vidékét járták be, és hazafelé útközben Görögországban is megálltak. (Blaschek 2010, 18-20.) 13 Ma ezek a látképek a bécsi Albertina grafikai gyűjteményében találhatók. 1840-ből való e sorozat Leander Russ által festett legkorábbi darabja. 1841-től úgy tűnik, kizárólag a császár szolgálatában állott. Kammermaler Volt, 1840 és 1848 között leginkább a Guckkastenbildekkel foglalkozott, és jelentősen több képet készített ő, mint az Alt-ok. 14 Az Albertinában őrzött akvarelljei közül ugyanis egyedül a Mohamed Ali egyiptomi alkirályt ábrázoló portrén szerepel dátum (1833). Wurzbachnál olvasható az az adat, amelyre Blaschek is hivatkozik, hogy talán 1852/53-ban is megfordult Russ még egy ízben a Közel-Keleten, a Breuner grófok kíséretében. Ez csupán azért érdekes, mert Libay Károly Lajos is a Breuner grófok révén jutott el Egyiptomba. 15 Kunstwerke, öffentlich ausgestellt im Gebäude der österreichisch-kaiserlichen Akademie der bildenden Künste bey St. Anna. Im Jahre 1834. Wien, Gedruckt bey Anton Strauß 's sei Witwe, 16. (III. terem, 61. kát. tétel) 16 Uo. 21. (V. terem, 154. kát. tétel) 289
