Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Mészáros Ágnes: Két orientális kép a győri Xántus János Múzeum gyűjteményében
MÉSZÁROS ÁGNES KÉT ORIENTÁLIS KÉP A GYŐRI XÁNTUS JÁNOS MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBEN sorban a francia orientális festők körében.3 Jelen műalkotás azonban a téma egy sajátos hangulatú, feltehetően közép-európai változatát mutatja. A képet egy tisztességes, színvonalas szakmai felkészültséggel bíró művész festette, ám a mű inkább közepesen jónak, nem kiemelkedőnek mondható alkotás. Egyfajta akadémikus realizmus jellemzi; több képelem különösen részletgazdag ábrázolást kapott. A művész nem esett túlzásokba, nem kívánt a hatásosság érdekében felnagyítani, eltúlozni egyetlen képrészletet sem. A tájábrázolás teljes mértékben reális; a sivatagokra a valóságban is jellemző, redukált színvilágot adja vissza a festő a képen: kavicsos, világosbarna homok, erodálódott szikladarabok az út mentén, valamint az út porától kissé elhomályosított kék ég, amelyen egy leheletnyi felhő sem látható. Az égbolt alját a távolban aranyló sárgás színbe vonja a földfelszín közelében szálló por. A valóság ízű jelenet egyetlen, ám annál zavaróbb szépséghibája, hogy a sivatagban utazók soha nem találkozhattak tigrissel —jóllehet a XIX. században még élt ez az állatfaj a Közel-Keleten, azonban kizárólag a szavannákon, füves-cserjés vidéken. Annak ellenére, hogy a jelenet valószínűsíthetően műteremben festett, egy jellegzetes és közkedvelt orientális témát bemutató fantáziakép, a festmény több apró részlete — a tevék anatómiailag tökéletes ábrázolásmódja, a szerecsen férfi, a sivatagi környezet valósághű ábrázolása — arról árulkodik, hogy készítője ténylegesen járhatott ilyen vidéken, a saját szemével láthatta a sivatag világát, az ott élő népeket. A festményen sem szignó, sem dátum nem szerepel. A kép provenienciájával kapcsolatban csupán annyi információ található a nyilvántartási dokumentációban, hogy az egykori Petz-gyűjteményből származik.4 Az átvételi műtárgylistán a kép készítője „Ismeretlen XIX. sz. közepi festődként van feltüntetve.5 A dokumentációban található adatokat megerősítik a kép hátoldalán a keretre ragasztva, három papírcédulán olvasható feliratok: „184 sz. Győri családok birtokában lévő képekből rendezett kiállítás. Győr 1903. évi máj-jun. hó.”, illetve „Dr. Petz Lajos képgyűjteménye. Győr” valamint a harmadik cetlin egy 32-es sorszám. Az első cédulán olvasható felirat egy festménykiállításról ad hírt, amelyet 1903-ban rendeztek Győrben, ottani magángyűjteményekben őrzött műtárgyakból 281 3. kép Az 1. kép részlete
