Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Szilárdfy Zoltán: Krisztus hitelesnek tartott profilja a művészetben
ARRABONA 2012. 50/1. TANULMÁNYOK 6. kép Leonardo Gagliardi: Csóktábla, 1750 k. Aranyozott ezüst, benne Giovanni Antonio de’ Rossi: Krisztus-profil, 1560 к. Heliotrop, Vatikán, Biblioteca Apostolica Vaticana Először 1979-ben jártam Rómában, amikor a Vatikáni Múzeumban megláttam а XVI. századból való heliotrop Krisztus-profilt egy csóktáblává alakított igen dekoratív, a passió eszközeivel díszített, aranyozott rokokó keretben. Azonnal eszembe jutott a Smaragd-Krisztus története, pedig csak a típus egyezik, mivel heliotrópból készítették. (6. kép) Ebben a féldrágakőben, melyet vérjáspisnak is neveznek, már a keresztény ókortól kezdve Jézusnak a Getsemáné kert zöld pázsitjára hullatott vére-verítékének nyomait vélték felfedezni, ezért készítettek ékszereket belőle, amelyeknek apotropaikus jellegét Krisztus drága vére motiválta. (Szilárdfy 1999, 284.; Szilárdfy 2003,162.) A heliotrop Krisztus-arc művészének a kutatás Giovanni Antonio de Rossit (1517-1574) tartja. A csóktábla analógiáját a cividalei dómban őrzik, melyen egy bronztáblácska Krisztus sírját ábrázolja, de mögötte egy ovális gemma Krisztus-profilját rejti. (Róma 2000, cat. V. 10.) A Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Gyűjteményének 1990 óta a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum adott át egy Krisztus képmást, amelyet Buzási Enikő és Jávor Anna, mint szakértők véleményeztek. (7. kép) A XVII. századi táblakép felirata egyezik a feszületeken olvasható titulussal: IHESUS NAZARENUS REXIUDEORUM. Alatta a töredékes német szöveg fordítása: „ez a kép Krisztust formázza, ahogyan végül lefestették és elküldték Jeruzsálemből... Rómába a szenátusnak.” A nevezett művészettörténészek szerint Krisztus „igazi képmása” antik pénzérmék profil-portréinak mintájára készült. A Tridenti Zsinat idején elterjedt áb270
