Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)

Tanulmányok - Csiszár Attila: Házioltárok, öltöztetett Mária-szobrok a Rábaközben

ARRABONA 2012. 50/1.

TANULMÁNYOK

JEGYZETEK

1 Előadásként elhangzott 2009-ben Balassagyarmaton, az „Öltöztetett, hordozott ábrázolások, szakrális textilek és viseletek. Együtt élő népek szakrális szokásai Közép-Európában I.” címmel megrendezett tudományos konferencián.

2 A Rábaközben nagy számban maradtak fenn a csehországi Svata Hóra kegyszobrának népies másolatai is, amelyet ugyancsak a máriacelli kegytárgykereskedők árusítottak. Ezeket az ábrázolásokat (nem téve különbséget a kétféle ikonográfiái típus között) szintén „celli Mária”-ként hozták Magyarországra.

3 A máriacelli kegykápolna, a cella (vagy cilia) mintájára.

4 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, P108. Rep. 14. Fase. D. No. 132.

5 Nem tudjuk megmondani, hogy a forrásokban képnek nevezett tárgyak a mai értelemben vett (írott vagy nyomtatott) képek voltak-e, vagy pedig „faragott képek”, azaz szobrok. Miután azonban a XIX. század közepéről olyan írott forrásokkal rendelkezünk (pl. Jáky Ferenc: A boldogságos szűz Mária csodálatos képének ruházatáról. In: Jegyzetek az oslii plébániát illetőleg [1845-1885], 145-151. Római katolikus Plébánia Levéltára, Osli, külön jelzet nélkül), amelyekből arra következtethetünk, hogy akkor még a mindennapi szóhasználatban (az alsópapság körében is) gyakori volt, hogy a szobrot képnek nevezték. Feltételezhető tehát, hogy a plasztikus ábrázolások már a XVIII. században is ott voltak a parasztházakban, csak a leltárak szövegéből ez nem derül ki egyértelműen.

6 "Dölin" vagy "delén". Francia eredetű szó, korábban gyapjúkelmét, később vékony pamutszövetet értettek alatta.

7 A textília beráncolásának egyik módja.

8 Huppogó vagy puppogó: szalagból kialakított díszítmény.

9 Jáky Ferenc osli plébános fentebb említett feljegyzéseiből tudjuk, hogy 1861. március 19-én „valami szili zarándok asszony által csinált papiros gyarló virágot — mintha liliom akart volna lenni — föltettem a Szent József oltárára, de csak hamar eltávolítottam a nem helyes ajándékot”. (Jáky Ferenc: Adományok, ajándékok. In: Jegyzetek az oslii plébániát illetőleg [1845-1885], 105. RkPLt, Osli, kjn.)

10 Horváth Terézia gyűjtése, Kapuvár, 1964.

11 A szombati lámpás égetésének szokása főúri körökben is ismert volt. A hithű és buzgó katolikus Esterházy-család valamennyi várának és kastélyának bejárata fölött ott állt Szűz Mária szobra. így volt ez Kapuváron is, ahol a vár kapuja fölötti Szűz Mária szobor mellett a tiszttartó szolgája gyújtott minden este két olajlámpást: „Est praeterea in frontispicio arces supra portam sculpta imago B[eatae] V[irginis] Mariae penes quam omni die sabbati vesperi dua lampades accenduntur, sub inspectione, et conservatione Dominii.” (Kapuvári Szent Anna-plébánia Levéltára, Visitationes Canonicae, 1830) A győri egyházmegye területéről a szokás népi elterjedéséről lásd: Perger 2010, 25-26.

12 A Borsod megyei matyóknál szintén a sarokban, a pad felett volt a helye a házioltárnak, amelybe Jézus Szíve vagy Mária-szobrot tettek. Néha ide került a gazdasszony menyasszonyi koszorúja is. Előtte a „templomos öreg asszonyok szombatonként gyertyát égettek”. (Herkely 1939, 20.)

13 Néhány példa: a győri karmelita templom mellékoltárán a Prágai Kis Jézus szobra áll, amelyet a liturgiának megfelelően különböző színű palástba öltöztetnek. A máriacelli Madonna (jelenleg nem öltöztetett) szobra áll a győri székesegyház sekrestyéjében, amely korábban talán szintén a templomtérben volt elhelyezve. Az osli kegytemplom oratóriumában XVIII. századi Mária-szobor látható jó száz évvel későbbi szekrénykében, amelyről tudjuk, hogy korábban a templomban, a kegyszoborral szemben állt, és feltehetően fogadalmi ajándékként került oda. Üvegezett szekrénykébe helyezett, öltöztetett celli Madonnát tisztelnek az iváni templom mellékoltárán. E tárgyak száma korábban minden bizonnyal nagyobb volt, de az egyházi liturgia változása, a liturgikus tér rendezése többségüket száműzte a templomokból, esetleg pusztulásra is ítélte.

14 Kapuváron előfordult, hogy egy jellegzetes búcsús emlék, az úgynevezett burított üveg Mária-szobrocska körül rendezték el a különféle bokrétákat, koszorúkat.