Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)

Tanulmányok - Horváth Ciprián: X-XI. századi, tausírozással díszített, trapéz alakú kengyel Mosonmagyaróvár határából

ARRABONA 2012. 50/1. TANULMÁNYOK Elterjedés Az előkerült kengyelek között a Szabolcs megyei, ismeretlen lelőhelyű példány esetében talán megengedhető annak feltételezése, hogy valahol Északkelet-Ma­­gyarországon kerülhetett elő, s hasonló feltételezéssel élhetünk a Duna É-i részét illetően a komarnoi/komáromi múzeum kengyele kapcsán is. A többi térképre ve­títése azt mutatja, hogy ezek a Kárpát-medence teljes területén megtalálhatók, ke­vésbé ismertek azonban az erdélyi részekről. (2. térkép) Nyugati irányú elterjedé­sük határának a Mosonmagyaróvár-Ikervár-Zalaszentgrót lelőhelyek kirajzolta vonal látszik, mely jelen ismereteink szerint megegyezik a tárgytípus elterjedési ha­tárával is. Egy-egy temetőből esetenként több sírból is előkerülhetnek. A közölt le­letanyag alapján elterjedési területüknek két fő központja határozható meg: Szé­kesfehérvár környéke és a Tisza-Körös-Berettyó vidéke. Ez utóbbi régióban, csak a Hajdúszoboszló - árkoshalmi temetőben öt olyan sír is volt, melyből e kengyel­típus előkerült. Ugyancsak öt székesfehérvári, ám nem azonos, hanem négy kü­lönböző temetőben feltárt sírból származik fémberakásos, trapéz alakú kengyel. Feltehetően e két kirajzolódó körzet nem írható csupán a kutatástörténet számlá­jára, hiszen a Székesfehérvár környéki temetők publikációi, valamint a Hajdú-Bi­­har megyei sírkertek egy részét közreadó korpuszkötet mellett további, nagyobb te­rületeket átfogó anyagközlések is ismertek, azonban ilyen arányban más területekről mindeddig nem kerültek elő. A közölt leletanyag alapján ezért ma úgy tűnik, a legnagyobb számban a Hajdúszoboszló - árkoshalmi temetőből származ­nak fémberakással díszített trapéz alakú kengyelek. A 246 síros temetőben össze­sen 20 kengyelt tartalmazó sírt dokumentáltak, ebből legkevesebb 12 sír kengye­lei sorolhatók a trapéz alakú típusba. (M. Nepper 2002,106.) Ennek 41,7 %-a volt fémberakással díszítve. A jellemző technikai kialakítások alapján a lemezes díszítésű kengyelek eddig a Dunától К-re fekvő területről ismertek. Mindez a lemezes díszítés egészét te­kintve is csaknem kizárólagosan érvényes megállapítás. Az egyetlen huzalból álló berakás ezzel szemben megtalálható a Kárpát-medence egész területén. A szorosan egymás mellé helyezett, elkalapált huzalokból kialakított sávos és különböző hely­zetű, általában „V” alakú mintákat felvonultató díszítőrendszer jelenleg úgy tűnik többségében a Dunától keletre, főként a Tisza-vidékéről került elő, de megtalálható a Székesfehérvár környéki temetőkben és a Kisalföld Dunától északra eső részén is. A kengyelekkel eltemetettek nemi és életkori besorolása, társadalmi helyzete Az ismert esetekben ezek a kengyelek férfiak sírjaiból láttak napvilágot, ahol az életkori szakaszokra vonatkozó adatokkal is rendelkezünk, ott azok felnőtt vagy már idősebb korú használókról tanúskodnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom