Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Nemesné Matus Zsanett: Csesznek váráról. Adalékok a XIX. századi rege műfajtörténetéhez
NEMESNÉ MATUS ZSANETT CSESZNEK VÁRÁRÓL 16 Bodolay Gézánál helytelenül Bodroghy Papp Jánosként szerepel. Azonban azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Bodroghynak valóban volt egy János nevű testvére, aki 1827. szeptember 17-én Mezőberényben meghalt, így biztosan nem ő adományozta a 100 forintot. Mezőberény, szlovák evang. vegyes akv. (1785-1832) fol.l22r (MÓL Mikrofilm-gyűjtemény, A 2059.) 17 Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy Bodroghy Papp István pártfogoltja, Székács József szintén írt egy verset Csesznekről, Csesznekvár címmel, mely 1836-ban az Aurórában jelent meg. A rege és Székács verse között az ihletet adó Cseszneken kívül semmi hasonlóság nincs, sokkal inkább vonható párhuzam Kölcsey Ferenc Zrínyi dala című költeményével. Mindkét mű a múlt-jelen, hegy-völgy, vár-rom ellentéteire épül, melyet Székács a nép-várurak kontrasztjával bővít ki. Az első versszakban a vár megszólítása után a lírai én saját helyzetét írja le: eszébe jutnak személyes élményei, mikor a várnál járt, és ezzel együtt felidéződnek benne a múlt dicsőséges képei. így a honért és királyért harcoló magyar seregek, akik a győzelmes csata után visszatérnek mulatni a várba („A’ háromszínt láttam fennlobogni, / Hősi sereget méneken robogni, / Melly királyért és honért vívott; / Visszatértek fényes győzelemmel”), és a vár egykori nagysága, mely által a hazát is dicsfény övezte (,,’S bár elhúnya nagyléted’ sugára. / Melly fényt hintett egykor e’ hazára”). Azonban az első két versszak utolsó sorában olvasható kijelentések („Vesztét nem siratták könnyeim”, „De vigadni lelkem nem tudott”) mindezt elutasítják, és a tagadás oka a „mert” magyarázó kötőszóval kezdődő harmadik versszakban kerül kifejtésre. Eszerint a költő nem törődik a vár és birtokosainak sorsával („Veszted nem sért, zsarnokok’ tanyája!”), mert számára a vár körül élő nép a fontos, velük érez együtt, róluk ír. Hiszen ők építették, teremtették a várat, és ők szenvedték meg a harcokat is. („Mert míg a nép’, a’ völgyek’ lakója, / Büszke tornyod’ vérkezű rakója! / könnyet önt, ha feltekint reád”.) Addig nem fontos számára Csesznek egykori nagysága, míg a nép szenved. („Veszted nem sért, zsarnokok’ tanyája! / Nem nagyléted’ szivárvány-sugára, / Melly hozzám könyzáporon hat át.”) A három versszakból álló költemény nemcsak témájában és műfajában követi a Zrínyi dalát, hanem formailag is pontosan megegyezik Kölcsey versével: minden versszak 6 sorból áll, és két 10 szótagos sort egy 9 szótagos követ, rímelése: aabccb. 18 ACsobánczból merített idézeteknél Kisfaludy Sándor Regék a magyar elő-időből című kötetének 1920- ban megjelent Tevan kiadását használtuk. 19 Győr elestéről és visszavételéről szóló szakirodalmat lásd: Mónus, 1999. 20 Az 1594 és 1598 közötti török megszállást megelőzően a cseszneki vár kapitánya az isztambuli börtönévei alatt önéletírását és énekeit megverselő Wathay Ferenc volt. (Koppány 1962, 20.) 21 A versben „Márton klastroma”-ként szerepel. 22 Veszprémvarsány. 23 Bakonytamási. 24 Bodroghy Papp Julianna (Uraiújfalu, 1788. július 12. - ?). Uraiújfalu, evang. vegyes akv. (1784- 1813), I. köt., föl. 143v (MÓL Mikrofilm-gyűjtemény, A 2723.). 25 Ez Székács József leírásából derül ki, aki 1827 augusztusában a Bakonyba utazott és kalandjairól rövid útirajzot készített. Ebben olvasható, hogy augusztus 19-én Bakonyszentlászlóra mentek, hogy szemügyre vegyék „az ujonnati épített fördöházat [...] mikor tudtomra adatott, hogy az itt lévő Badits Tiszt(eletes) Úrnak felesége, testvére legyen Bodroghi Pap István Úrnak, el nem mulaszthatom, hogy meg nem látogattam.” EOL, Székács József bányakerületi püspök hagyatéka, 3.3/14. Utazási töredékek. 26 Kivétel ez alól: 390. sor („Kéttségbe esve festé le”), mely 7 helyett 8 szótagos; 614. sor („magáról, s Basának”), mely 7 helyett 6 szótagos; 920. sor („Efelekedve meg halja”), mely 7 helyett 8 szótagos. 27 Kivétel ez alól: 88-96. sorig („Hunkár, Bay, Horváth, Taki / Börtsi, Tethy, Pataky / Bezi, Nyuli, Kis, Némethy / Sághy, Bőnyi, Csanaky / Csóthy, Péry, Czakóházi / Szabadhegyi Megyeri / Kosa, Török Zsebeházi / Kisfaludi, Kenyéri”), mely bokorrím; 482. és 484. sor („meg vettelés, gyalázat[...]A’ porig le alázott”), melyek nem rímelnek egymással. 28 A győri karmelita templomot a XVIII. század első felében emelték, vagyis Bodroghy idejében már létezett, de a győri ostromkor még nem. (Megvétetett 1998, 64.) 29 A mai Széchenyi tér sarkában álló, Győr legrégibb patikájára, az — először jezsuiták által működtetett — „Angyal Patikára” gondolhat. A Patika 1697-ben épült. (Almási 2007, 379.) 30 A közönséges piacra gondolhatott, mely a középkorban a vár előtt, a mai Széchenyi tér területén volt. (Pfannl 1936,267.). Végleges formáját — melyet az 1566-os tűzvész utáni telekrendezés alkalmával kapta — 1617-re nyerte el. (Fügedi 1964, 271.; Tomaj 1967, 357.) A Piac első egyértelmű körülhatárolására 1567. június 9. és 14. között került sor. (Kalmár 1976, 181.) 191
