Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Szalai Attila: Nemzetgyűlési választások Győrben 1922-1925 között
SZALAI ATTILA NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK GYŐRBEN 1922-1925 KÖZÖTT tagja, a várost a nemzetgyűlésben 1920 óta képviselő dr. Hegyeshalmy Lajos szerezte meg, míg a II. kerületben az MSZDP képviselője, Miákits Ferenc győzött. A szociáldemokraták sikerüket elsősorban annak köszönhették, hogy a munkásság mellett jelentős kispolgári rétegek támogatását is meg tudták szerezni. Az 1924-es győri pótválasztás Győr a választások előtt 1924. május 17-én meghalt Miákits Ferenc a Vas- és Fémmunkás Szakszervezet központi titkára, az MSZDP vezetőségi tagja, Győr II. kerületének országgyűlési képviselője, így pótválasztást kellett tartani. Ez abban az időben következett be, amikor az országos vezetéssel elégedetlen szociáldemokrata tagok közül sokan elhagyták a pártot, a helyi pártszervezetnek mindössze 800 tagja maradt és a Népszava előfizetőinek száma is lecsökkent 260-ra. (Dávid 1971, 479.) Ekkor a korszakban mindvégig jelentéktelen szélsőséges csoportok is hallatták hangjukat. Németországból a „sörpuccs” leverése után a nemzetiszocialisták egyes csoportjai Magyarországon keresztül menekültek külföldre a felelősségre vonás elől. A győri fajvédők élelmet, pénzt adtak nekik, majd tovább segítették őket Görögországba. (GyÚ 1924. szept. 17., okt. 1.) A pártok és ajelöltek Az 1924-es pótválasztást a győri II. kerületben megint országos érdeklődés kísérte. Várható volt, hogy a keresztényszocialisták mindent megtesznek azért, hogy visszahódítsák a szociáldemokratáktól a körzet mandátumát. A kérdés az volt, hogy sikerül-e a polgári pártoknak közös jelöltet állítaniuk. Mivel olyan helyi személyiség nem volt, akit a megosztott polgári erők elfogadtak volna, ezért országosan ismert politikusban kezdtek gondolkodni. Először báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter, volt párizsi nagykövet neve vetődött fel, aki azonban pár napos gondolkodás után a felkérést visszautasította. (FD 1924. máj. 29.) Május végén létrejött az Egyesült Polgári Pártok nevű választási szövetség, s Búd János közélelmezési minisztert kérték fel képviselőjelöltnek, aki május 27-én azzal a feltétellel vállalta, hogy ő lesz a győri polgárság közös jelöltje. (GyH 1924. máj. 28.) Azonnal ki is adtak egy felhívást „Aki nincs velünk, az ellenünk van” címmel, s kijelentették, hogy aki nem csatlakozik a közös polgári fronthoz, az elárulja a polgárságot. (GyH 1924. máj. 29.) Csakhogy ennek az összefogásnak egyre kisebbek lettek az esélyei. Az újra egységesülő keresztényszocialisták nem volta hajlandók átengedni a jelöltállítást más politikai erőnek. Felkérték dr. Bernolák Nándor egyetemi tanárt, Bethlen egykori népjóléti miniszterét (1921-22) az indulásra, s a KNEP Huszár-Ernszt csoportjához tartozó politikus igent mondott a megkeresésre. (DH1924. máj. 25.; GyH 1924. máj. 25.) 147 i I
