Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Szalai Attila: Nemzetgyűlési választások Győrben 1922-1925 között
ARRABONA 2012. 50/1. TANULMÁNYOK %-ának, illetve az összlakosság 40 %-ának volt választójoga, addig 1922-ben a felnőtt lakosság 58,4 %-ának, s az összlakosság 28,4 %-ának. (Romsics 1999, 212.) A háromnegyed millió választójogától megfosztott állampolgár többsége (kb. 550 ezer fő) az iskolázatlan nők közé tartozott. A belügyminiszter, Klebelsberg Kuno a női szavazók választójogának szabályozását azzal indokolta, hogy a világháború csökkentette a férfiak számarányát a lakosságon belül, így az egyenlő elbírálás női többséget eredményezne a választások során. (Pölöskei 1995, 54.) A női választójogi cenzus szigorodásának igazi oka az volt, hogy az iskolázatlan és vallásos nők elsősorban a legitimistákra és a keresztényszocialistákra szavaztak, így Bethlen az ő táborukra mért csapást. A tanulatlan férfiak kizárásával pedig elsősorban a kisgazdák lehetséges szavazóinak számát csökkentették. (Romsics 1999, 212.) Ezek a szűkítések azonban nem voltak olyan jelentősek, hogy a Bethlen céljait kiszolgáló nemzetgyűlési többséget biztosíthatták volna, ezért Budapest, a főváros környéke és a törvényhatósági jogú városok kivételével (összese 50 kerület a 254- ből) visszaállították a dualizmuskori nyílt szavazást. A miniszterelnök ezt a következőképpen indokolta: „A magyar ember nyílt jellemével összeférhetetlen a titkos választójog alkalmazása.” (Ruszkai 1959,29.) Az 1922. évi választásokon alkalmazták először (részben) a lajstromos választási rendszert. Budapesten a 22 egyéni választókerület helyett 3 nagy lajstromos választókerületet létesítettek, amelyekben 25, míg a Budapest környéki körzetben 5 képviselőt választottak. A titkosan szavazó 10 törvényhatósági jogú városban, valamint a nyíltan szavazó körzetekben — a többi városban és a falvakban — az általános többségi elv alapján működő egyéni választókerületi rendszer érvényesült. (Sipos 1996, 36.) A képviselői helyek nagyobb részéről döntő nyílt szavazás azt jelentette, hogy a továbbiakban a választóknak csak a 24 %-a szavazhatott titkosan, s ez elsősorban a Kisgazdapártot, mint alapvetően falusi bázisú pártot érintette érzékenyen: szavazópolgárai a mindenkori kormány, illetve a belügyminisztérium alá tartozó közigazgatási szervek kényére-kedvére lettek kiszolgáltatva. Az országos választások lefolyása és eredményei A választási kampány elején, 1922. április 1-én meghalt Madeira-szigetén IV. Károly, s a kormány által április 18-ig elrendelt nemzeti gyász nagyban fékezte a választási agitációt. (Szabó 1994, 94.) Az Egységes Párt esélyeit növelte a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja felbomlása, illetve három külön párttá alakulása. Komoly segítséget jelentett a kormányzópártnak a hercegprímás, Chernoch János, akinek javaslatára az 1922. március 22-én megtartott püspöki konferencia nem engedélyezte Schlachta Margitnak a Keresztény Női Tábor vezetését és a politikai szereplést, s több, az ellenzék színeiben induló katolikus papot eltiltottak a választásokon való részvételtől. A kormányt támogató jelöltek indulását viszont engedélyezték. (Gergely 1977,166.) 134
