Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Németh Ildikó: Kényszerpályán - Reflexiók Wurditsh Antal soproni tanügyi népbiztos Tanácsköztársaság alatti működéséről a Győri Egyházmegye fegyelmi tanácsa előtt lefolytatott fegyelmi tárgyalás kapcsán
NÉMETH ILDIKÓ KÉNYSZERPÁLYÁN Egymástól elvileg függetlenül két eljárás is indult: egy világi büntetőjogi, és az egyházi fennhatóság alatti fegyelmi eljárás, illetve ezekhez kapcsolódva harmadikként a közoktatásügyi minisztérium utólagos vizsgálata. Az alábbiakban ezen eljárásokat párhuzamosan idézve, időrendi sorrendben követem végig Wurditsch Antal tanügyi népbiztosi működésének és az azt követő számonkérésnek az időszakát. Személyes sorsán keresztül jól érzékeltethető, minként hatnak a tankönyvekben nagyobb összefüggésekben taglalt történelmi események az egyes emberek életére, hogyan törhet derékba —javarészt önhibáján kívül — egy átlagos „kisember” pályája és élete. Wurditsch Antal 1871. október 8-án született Fertőrákoson, ahol a római katolikus egyház anyakönyvezte. Az eredeti születési anyakönyvi bejegyzés szerint státusza „illegitim”, azaz édesanyja, Lang Jozefa leányfejjel szülte.11 Későbbi irataiban a „törvénytelen gyermek” mivoltának nincs nyoma, szülei nagy valószínűséggel összeházasodtak, Wurditsch Antal még a bírósági eljárás alatt is számtalan esetben édesapjaként említi Wurditsch Jánost, feltehetően ténylegesen ő volt az apa. A Wurditsch/Wurdits család férfi tagjai Szentmargitbányáról érkeztek kőfaragóként a fertőrákosi kőfejtőbe az 1860-as években, Fertőrákoson több Wurdits család is lakott. Wurditsch Antal édesapja illetőségi lapja szerint Wurditsch János, aki Szentmargitbányán 1844-ben született, édesanyja Langer [sic!] Jozefa, aki Fertőrákoson született (születési éve nem szerepel), és ott is halt meg 1899. március 7-én.12 Wurditsch Antal minden valószínűség szerint a fertőrákosi római katolikus elemi iskolát kijárva került Sopronba. Ekkor még itt működött a Katolikus Tanítóképző, melyet 1894-ben vont össze Zalka János püspök a győri tanítóképzővel. Ebben az időben az elemi iskolai tanítók képzése még középszinten folyt, és szoros összefüggésben állt a kántorképzéssel. A tanítójelöltek zöme a kántortanfolyamot is elvégezte — a kis falusi iskolákban a tanító gyakran volt egy személyben „a” világi értelmiség és a plébános mellett az egyházi élet segítője, a kántorkodásért pedig külön javadalmazás járt. Wurditsch azonban az átlagosnál mélyebb érdeklődéssel fordult a zene felé, hiszen későbbi életében hosszú ideig karvezetőként működött, sőt tudomásunk van arról is, hogy Zenebarátok Zenekara néven saját együttest szervezett. (Klafsky 1963, 78.) Elvégezte tehát Sopronban a tanítóképzőt, majd 1890-től két évet vidéken — Lajtapordányban és Ruszton13 — tanított. Ezt követően Sopronban a közös igazgatás alatt álló r. katolikus elemi fiúiskolákban nyert alkalmazást. Hosszú éveken keresztül a belvárosi fiúiskolában,14 (1. kép) illetve heti néhány órában a külvárosi Szent Mihály elemi iskolában15 tanított. Karnagya volt a Testvériség munkásdalárdának, illetve a háziipar oktatói tanfolyamot is sikerrel végezte.16 121
