Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Tar Attila Szilárd: Győri peregrinusok németországi egyetemeken 1789-1918
ARRABONA 2012. 50/1 TANULMÁNYOK mányzati jogokkal ruházta fel az egyetemet: rektor- és szenátusválasztás, kari alkotmány, ill. testületi tiszteletbeli jogok. Korlátozottan ugyan, de újra engedélyezték diáktársaságok működését és meghirdették a tanulási szabadságot is. (vom Bruch - Müller 1986,11.) A 30-as években presztízsharc zajlott az óbajor oktatási tradíció és a protestáns Németország újhumanista, idealista koncepciói között. Végül 1848-ban megtörtént a bajor főiskolák hozzáigazítása az össznémet főiskolákhoz, bár még a XX. században is érezhető volt az általános műveltséget adó stúdiumok elsőbbsége a szaktudományok előtt, (vom Bruch - Müller 1986,12.) AXIX. század közepétől került sor labor-, intézet-, és szeminárium-alapításokra. 1852-ben Justus Liebig megszervezte a kémiai labort, 1856-ban elindult a matematikai-fizikai szeminárium, 1857-ben a történelmi szeminárium, 1865-ben pedig két részre osztották a bölcsészkart, elváltak a természettudományok a szellemtudományoktól, igaz végleges szétválasztásuk csak 1937-ben történt meg. (vom Bruch - Müller 1986, 13.) Az ideális Humboldt-egyetem a valódi XIX. századi német egyetemmel soha nem volt fedésben, az évszázad első felében főleg nem Berlinben, (vom Bruch, 1999, 38.) Nagy kérdés maradt a humboldti modellből kimaradó ismeretek magasabb szintű oktatásának intézményesülése. A műszaki, kereskedelmi és gazdasági főiskolák csak a XIX. század végén alakultak meg nagy számban. Addig is léteztek azonban egyes akadémiák, melyek felsőfokú tanfolyamaikkal fontos kiegészítői voltak a felsőoktatási rendszernek. Itt utalnánk a már említett hamburgi és braunschweigi kereskedelmi iskolákra, illetve a hannoveri állatorvosi iskolára. Őket követik a műszaki jellegű polytechnikai iskolák: a Hannover melletti Clausthalban 1810- ben alapítva, Braunschweigben 1814-ben, Karlsruhéban 1825-ben, Münchenben pedig 1827-ben. (Müller 1990, 87.) Nagyjából ebben az időben nyitotta meg kapuit a hohenheimi mezőgazdasági főiskola (1818), illetve létesült egy sor felsőbb ipari iskola: 1821 - Berlin, 1827 - München, 1828 - Drezda, majd Stuttgart, Hannover, Darmstadt, Braunschweig. Végül ne felejtsük ki a művészeti felsőoktatást, hisz már 1808-tól működött az európaijelentőségű müncheni Képzőművészeti Akadémia. A XIX. század második fele a „nagyüzemi” egyetemi oktatás kialakulásának időszaka Németországban. Az ipari forradalommal párhuzamosan az államnak és a gazdaságnak egyre nagyobb szüksége volt diplomás szakemberekre, miközben a tudományok specializálódása is rohamléptekkel haladt előre. Mindkét tényező a hallgatók létszámának gyors növekedését okozta, ami kikényszerítette az egyetemek strukturális átalakulását. Gazdasági szempontból szükségessé vált a személyzet megnövelése, az egyetemi épületek megnagyobbítása valamint a pénzügyi támogatás emelése. A tudományos fejlődés új szakok indítását tette szükségessé, amelyeken egyre inkább az adott szakterülethez a rendes professzoroknál jobban értő magántanárok tevékenykedtek. Előbbiek hamarosan kisebbségbe kerültek az egyetemeken, régi privilégiumaikat azonban annál inkább védték.
