Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Perger Gyula: '1 Sz: Péter, és 1 Sz: Pálnak Statuái fábul". A győr-újvárosi Szent József templom épülete és berendezése
PERGER GYULA „1 SZ: PÉTER, ÉS 1 SZ: PÁLNAK STATUÁI FÁBUL” Perger Gyula „1 SZ: PÉTER, ÉS 1 SZ: PÁLNAK STATUÁI FÁBUL” A GYŐR-ÚJVÁROSI SZENT JÓZSEF TEMPLOM ÉPÜLETE ÉS BERENDEZÉSE Az 1836-41 között felépült, és 1841. szeptember 12-én felszentelt újvárosi Szent Salvator templom a klasszicista építészet jeles helyi monumentuma. Jellemző, hogy e templomot a helyiek még napjainkban is Szent József templomnak nevezik. A titulus bizonytalanságának egyszerű az oka: az egykori Budapest-Bécs főúton — a mai Kossuth Lajos utcán — álló templom a városrész harmadik római katolikus templomaként a hívők emlékezetében is őrzi előde titulusát. A Zichy-féle Salvator templom A XVII. századtól benépesülő győri Újváros első katolikus templomát a vár alkapitánya alapította. Matusek Antal szerint: „Évről évre szaporodott Újváros lakossága, s 1638-ban Zichy Pál [a] győri vár alparancsnoka kath[olikus] templomot építtetett a széna-téren — hol jelenleg a mázsa-ház áll. E templom alatt volt a Zichy nemzetség sírboltja, a plébánia-ház pedig a só-ház és arany bárányhoz címzett fogadó között állott.” (Matusek 1874, 508.) A templomot valójában gróf Zichy István, a győri vár alkapitánya alapította 1695-ben.1 A november 1-jén kelt alapítólevél szerint a győri püspök és a káptalan beleegyezésével a Legszentebb Megváltó tiszteletére templomot építtetett arra a helyre, ahol ma a zsinagóga áll. (Bedy 1939, 52.) A Zichy-féle alapítólevél szerint — mely a kegyúri jogok gyakorlásáról is rendelkezik —, mikor a gróf Kanizsa ostroma idején megbetegedett, feleségével együtt fogadalmat tett, hogy ha Isten visszaadja az egészségét, s Kanizsa újra magyar kézre jut, kápolnát emeltet Győrött, oda, ahol nagy szükség van rá.2 A dokumentum szerint a templom 1695-ben már készen állt. „...ex permissione clementissimi principis ac domini Leopoldi cardinalis a Kollonich, quam episcopi Jaurinensis ex suasu illustrissimorum reverendissimorum venerabilis capituli Jaurinensis dominorum capitulariorum intra praesidium et suburbium Jauriense unam ad Snctissimum Salvatorem nominatem cum residentia parochi exstruximus capellam...”3 Bedy Vince szerint a lelkész házát a Rábca partján, azon a helyen építtette meg Zichy, melyre később a sóház került.4 A városrész első, 1703-as telekkönyvében azonban a plébánia épülete nem szerepel (Perger 2002), egy 1787-ben rajzolt térkép tanúsága szerint ugyanakkor a „régi papiak” a sóház szomszédságában volt.5 Bár a templomról több bizonytalan ábrázolás is fennmaradt, írott forrásainkkal nem igazolható a Zichy-féle Szent Salvator templom pontos helye és formája. (1-4. kép) Újváros 1703-as telekkönyve szerint а XVIII. század elején — a jelenlegi Salvator templom helyén — „az Rabczara való kis közön jobb kéz felől az Lutherana Ecclesia” állt.6 (Perger 2002, 15.) A becses forrás szerint Újvárosban nem is volt 161
