Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Nemesné Matus Zsanett: Két országgyűlési gúnyvers a győri Egyházmegyei Levéltárból
NEMESNÉ MATUS ZSANETT KÉT ORSZÁGGYŰLÉSI GÚNYVERS... A levéltárban talált, verseket tartalmazó kéziraton dátum nem szerepel, azonban Thallóczy közleményéből kiderül, hogy az első vers (Ha a’ vész dúl, ha a’ vész fényit. .. kezdetű) 1833. február 2-án, a Felsőbüki Nagy Pálról szóló (Thallóczynál: A mi veres, jó nem lehet..., kéziraton: „Nagy Pálnak nem nagyon roszszúl...” kezdetű) pedig 1833. január 31-én született. (Thallóczy 1886, 475-476.) Tehát a költemények az 1832/36-os országgyűléshez kapcsolódnak. A harmadik reformkori diéta Az 1832/36. évi diétát valójában 1831. október elejére tűzték ki, de mikor kolerajárvány miatt 1830 nyarán parasztfelkelések kezdődtek Magyarország keleti részein, későbbre kellett halasztani. (Magyarország története 2003,197-199.) Az országgyűlést végül 1832. december 16-án nyitotta meg a király a főkancellár kezéből kivett trónbeszéd felolvasásával Pozsonyban, az érseki palota dísztermében. A beszéd elhangzása után az alsó- és felsőház a saját üléstermeibe vonult, és megkezdődött a vita. (Hőke 1886, 166.) Az elsősorban a kormány érdekeit képviselő felsőház termében egy hosszú asztalnál a nádor elnökölt, kinek jobbján a főpapok (kivéve a görög keletieket), balján a mágnáscsaládok felnőtt férfi tagjai, a görög keleti egyház főpapjai, Horvátország egy követe, valamint a követ mellett kinevezésük sorrendjében a főispánok ültek. Mögöttük az országgyűlési ifjúság hallgathatta a vitákat. Az alsóház egy korláttal két részre osztott teremben kapott helyet, melynek közepén a királyi személynök, mint az alsóház elnöke ült. Az elkorlátolt emelvényen belül a káptalanok, valamint Horvátország két-két követe kapott helyet, a korlát alatt pedig három asztalnál ültek (elöl) a 49 megye, valamint (mögöttük) a jászkun kerületek, a hajdúvárosok és a szabad királyi városok követei. Mögöttük álltak az országgyűlési ifjúság tagjai, és a távol lévő mágnások követei. Mind az alsó-, mind a felsőházban részt vehettek az üléseken a férfiak mellett nők is, akik a karzatról hallgathatták a vitákat. (Hőke 1886, 166-167.; Magyarország története 2003, 201-202.) Az 1832-36. évi magyar országgyűlésen számtalan kérdéskör került megtárgyalásra: a magyar nyelv ügye, a vallásügy, az úrbériség eltörlése, a szólásszabadság, a lengyel ügy, Erdély uniója, a Partium visszacsatolása, az önkéntes örökváltság, valamint V. Ferdinánd trónra lépése. (Magyarország története 2003, 203-206.) Ha a’ vész dúl, ha a’ vész fényit... kezdetű versben felbukkanó személyek Az 1832 decemberében megnyílt országgyűléshez kapcsolódó, levéltári forráson olvasható Ha a’ vész dúl, ha a’ vész fényit... kezdetű vers tehát — Thallóczy közlése alapján — 1833. február 2-án született. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja lévén Kölcsey feljegyzései szerint „... az ülés csak 11-kor kezdődött; s mivel az ebéd ideje ma is csak ollyankor állott elő, mint tegnap és tegnap előtt...” így érdemi munka nem folyt. 79
