Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Nagy Andrea: Kora avar sírok Győr-Pápai vám lelőhelyen
NAGYANDREA KORAI AVAR SÍROK GYŐR-PÁPAI VÁM LELŐHELYEN Nagy Andrea KORAI AVAR SÍROK GYŐR-PÁPAI VÁM LELŐHELYEN A lelőhelyről Győrben, a volt Állatvásártér területén bevásárlóközpontot kívántak létesíteni, amely jelentős földmunkákkal járt. Az érintett terület ismert, nyilvántartott régészeti lelőhely, ahol a korábbi kutatások neolit, bronzkori és középkori települések maradványait tárták fel,1 ezért 2006 őszén megelőző feltárást folytattunk. (Mithay 1966, 5-41.; M. Egry 2001, 57-66.) (1. tábla 1.) így szinte meglepetésszerűen került elő az 5 kora avar sír, melyek újdonságként gyarapítják a Győr-Moson-Sopron megye területén eddig ismert temetkezések számát. (Nagy 2008, 111-122.) 22.046 m2 nagyságú területen végeztünk megelőző-, illetve próbafeltárást, mely során 441 db objektumot tártunk fel.2 (1. tábla 2.) A feltárt régészeti jelenségek megoszlása objektumtípusok illetve korok szerint a következő: Gödör (tároló vagy hulladék gödör) 283 db (őskor 119 db, Árpád-kor 8 db, középkor 11 db, újkor 5 db, 140 db ismeretlen korú). Árok 21 db (2 db őskor, 2 db Árpád-kor, 17 db ismeretlen korú). Cölöplyuk (magányos illetve területkerítő funkciójú) 61 db (az egy sort alkotó területhatároló cölöplyukak őskoriak). Ház 9 db (Árpád-kor 8 db, bronzkor ldb). Kemence 9 db (Árpád-kor 5db, középkor 2 db, 2db ismeretlen korú). Tűzhely 1 db (Árpád-kor). Sír 9 db (4 db neolit, 5 db avar). Kút 48 db (őskor 20 db, középkor 2 db, újkor 3 db, 23 db ismeretlen korú). A feltárt terület ÉK-i illetve DNy-i vége magasabb fekvésű, itt helyezkedtek el az őskori, illetve az Árpád-korhoz tartozó településrészlet feltehetően lakófunkciót ellátó objektumai. A terület középső, mély fekvésű részén főként kutak és gödrök kerültek elő. Az őskori lakóépítmények közül kiemelendő a terület ENy-i szélén feltárt nagyméretű, bronzkori, földbe mélyített ház. Az Árpád-korhoz kapcsolható házak kisebb méretűek, félig földbe mélyítettek, rövidebb oldaluk közepén előkerülő 1-1 cölöplyuk szolgált a tetőszerkezet megtartására. A házak DK-i sarkában előkerült kőkemencék maradványai a fűtést és a főzést igazolják. A szabadtéri sütőkemencéket az altalajba vájták, sütőfelületüket kitapasztották, ez alatt apró kavicsokból vagy kőből, csontból és kerámiatöredékekből kirakott szigetelőréteget találtunk. A kutakban csupán az egyik középkori objektumnál sikerült megfigyelnünk fából készült bélésszerkezetet. A területen előkerült árkok vagy vízelvezetők, vagy területhatárolók. Az E-D-i illetve EK-DNy irányban húzódó cölöplyuk sorhoz is valamiféle területhatároló funkciót társíthatunk. Az őskori sírokba zsugorított testhelyzetben helyezték a halottakat, az egyik közelében egy spondylus kagylóból készült átfúrt medált találtunk. 7
