Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Almási Tibor: Évről-évre. Fejezetek Győr képzőművészeti életéből V. 1907
ALMÁSI TIBOR ÉVRŐL - ÉVRE FEJEZETEK GYŐR KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉLETÉBŐL V. 1907 3. kép. Honti Nándor: Ferenc József portréja, 1907 olaj, vászon, 171x250 cm (XJM. K. 65.38.1.) közkedveltek és népszerűek voltak. Ennek bizonyítéka az is, hogy „egy londoni előkelő reprodukáló cég számos művének utánzási jogát megvásárolta.”54 A győri reprezentációra Burchard-Bélavári István és felesége mintegy 60 kisebb-nagyobb alkotást hozott, amelyek között szerepeltek olyan művek is, amelyeket a Lenbach és Böcklin tanítvány Coppini- Letty Enrica közösen festett férjével.55 Ami a kiállításra látogatók figyelmét legelőször megragadta, az a tárlat anyagának témagazdagsága volt. Az ízlésesen elrendezett alkotások sorában a nézők találkozhattak történelmi tárgyú festményekkel, „bravúrral megfestett”56 hortobágyi lovaskompozíciókkal, életképekkel, látványos és színgazdag tájképekkel. A kiállító terem egyik kiemelt helyét a „Néró fáklyák” című nagyméretű historikus festmény foglalta el, amelyen „néhány életnagyságú keresztény szűz fölfeszített alakja látható, amint egy rabszolga meggyújtja alattuk a máglyát. A komor, sötét, mégis bizonyos lágysággal megfestett tónusokkal megrázó ellentétben áll az áldozatok arcán elömlő, már szinte földöntúli békesség...” A bejárattal szemben elhelyezett „Csikósok” „az eleven színek tombolásával” kiváló, precíz rajzával, mozgalmasságával, a formák „vibrálásával” vonta magára a látogatók figyelmét. Az „Itatás’’-оп a „bravúros, széles ecsetkezeléssel megfestett lovak éles sziluettje erősen elválik a világos, mozgalmas, felhős nyári égboltozattól, melynek felhőzete könnyed és szinte megelevenedik előttünk.” Az e képpel rokon „Delel a ménes” című kompozíción a művész „a meleg nyári alföldi nap tikkasztó déli órájának nyugalmát festette meg”, míg a „Naplemente” „tulajdonképpen színtanulmány, a complementer színeknek, a vörösnek s az előtérben lévő haragos zöldnek a küzdelme, amelyet sárga csíkok igyekeznek kiegyenlíteni”. A beszámolók említést tesznek még Burchard-Bélaváry István a Balmazújváros felé vezető dűlőutat búzatábláival, forró levegőjével megörökítő „Ekhós szekerek”-jéről, a dinamikus, „Vásár” címet viselő festményéről, egy halásztanyát ábrázoló gobelinjéről, illetve Coppini-Letty Enrica hangulatos zsánerjelenetéről, a „Táncórá-ról.”57 A kiállításról napvilágot látott írások — újdonsága és különlegessége okán — nem mulasztották el mindannyiszor felhívni az olvasók, a tárlatlátogatók figyelmét arra, hogy a bemutatón „külön érdeklődésre 219
